This page was last modified on 26 September 2016, at 14:26.

Magyarország:Összefoglaló

A Eurydice wikiből

Összefoglaló Magyarország

Contents

Magyarország:Politikai, társadalmi és gazdasági háttér

Magyarország:Történeti áttekintés

Magyarország:Fő végrehajtó és törvényhozó szervek

Magyarország:A népesség - demográfiai helyzet, nyelvek, vallások

Magyarország:Politikai és gazdasági háttér

Magyarország:Az oktatási rendszer szerkezete és az oktatás irányítása

Magyarország:Alapelvek és nemzeti szakpolitikák

Magyarország:Az egész életen át tartó tanulás stratégiája

Magyarország:Az oktatási rendszer felépítése

Magyarország:A nem állami fenntartású közoktatási intézmények

Magyarország:Az Országos Képesítési Keretrendszer

Magyarország:Központi és regionális tanügyigazgatás és oktatásirányítás

Magyarország:Helyi és intézményi szintű tanügyigazgatás és oktatásirányítás

Magyarország:Az oktatási rendszer alapvető statisztikai adatai

Magyarország:Oktatásfinanszírozás

Magyarország:A kisgyermekkori nevelés és a közoktatás finanszírozása

Magyarország:A felsőoktatás finanszírozása

Magyarország:A felnőttoktatás és a felnőttképzés finanszírozása

Magyarország:Kisgyermekkori nevelés

Magyarország:A bölcsődei ellátás megszervezése

Magyarország:Bölcsődei nevelés és fejlesztés

Magyarország:A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése a bölcsődében

Magyarország:Az óvodai nevelés megszervezése

Magyarország:Óvodai nevelés és fejlesztés

Magyarország:A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése az óvodában

Magyarország:Egyéb szervezeti és szerkezeti formák a kisgyermekkori nevelésben

Magyarország:Alapfokú oktatás

Magyarország:Általános iskolai oktatás szervezeti keretei

Magyarország:Tanítás és tanulás az általános iskolai oktatásban

Magyarország:Értékelés az általános iskolai oktatásban

Magyarország:Egyéb szervezeti és szerkezeti formák

Magyarország:Középfokú és posztszekunder oktatás

Magyarország:Középiskolai oktatás szervezeti keretei (gimnázium és szakközépiskola)

Magyarország:Tanítás és tanulás a középiskolai oktatásban (gimnázium és szakközépiskola)

Magyarország:Értékelés a középiskolai oktatásban (gimnázium és szakközépiskola)

Magyarország:Középfokú szakképzés szervezeti keretei

Magyarország:Tanítás és tanulás a középfokú szakképzésben

Magyarország:Értékelés a középfokú szakképzésben

Magyarország:Posztszekunder oktatás: a szakközépiskolák szakképző évfolyamai

Magyarország:Tanítás és tanulás a posztszekunder oktatásban

Magyarország:Értékelés a posztszekunder oktatásban

Magyarország:Felsőoktatás

Magyarország:A felsőoktatási intézmények típusai

Magyarország:Az alapképzés és a felsőoktatási szakképzés

Magyarország:Alapképzés

Magyarország:Felsőoktatási szakképzés

Magyarország:Mesterképzés

Magyarország:Alap- és mesterképzésen kívüli programok

Magyarország:Doktori képzés

Magyarország:Felnőttoktatás és felnőttképzés

Magyarország:A felnőttoktatás és -képzés irányítása

Magyarország:Szakpolitikai prioritások és fejlemények

Magyarország:Képzők

Magyarország:A képzések főbb típusai

Magyarország:Az előzetes tudás elismerése

Magyarország:Pedagógusok és oktatók

Magyarország:A pedagógusok alapképzése

Magyarország:A pedagógusok munkakörülményei

Magyarország:Pedagógus-továbbképzések

Magyarország:Oktatók alapképzése

Magyarország:Oktatók munkakörülményei

Magyarország:Oktatók továbbképzése

Magyarország:A felnőttoktatásban és felnőttképzésben dolgozó tanárok és képzők alapképzése

Magyarország:A felnőttoktatásban és felnőttképzésben dolgozó tanárok és képzők munkakörülményei

Magyarország:A felnőttoktatásban és felnőttképzésben dolgozó tanárok és képzők továbbképzése

Magyarország:Intézményvezetés és az oktatásban dolgozók

Magyarország:Intézményvezetés a kisgyermekkori nevelésben és a közoktatásban

Magyarország:A kisgyermekkori nevelés és a közoktatás értékelésében résztvevők

Magyarország:A kisgyermekkori nevelésben és a közoktatásban a tanácsadásért felelős oktatási szakemberek

Magyarország:Egyéb oktatási szakemberek és személyzet a közoktatásban

Magyarország:Intézményvezetés a felsőoktatásban

Magyarország:Egyéb oktatási szakemberek és személyzet a felsőoktatásban

Magyarország:Intézményvezetés a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben

Magyarország:Egyéb oktatási szakemberek és személyzet a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben

Magyarország:Minőségbiztosítás

Magyarország:Minőségbiztosítás a kisgyermekkori nevelésben és a közoktatásban

Magyarország:Minőségbiztosítás a felsőoktatásban

Magyarország:Minőségbiztosítás a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben

Magyarország:Tanácsadás, szakszolgálat, együttnevelés, gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés és gondozás

Magyarország:Együttnevelés

Magyarország:Gyógypedagógiai nevelés, fejlesztés és gondozás a kisgyermekkorban és a közoktatásban

Magyarország:Támogató intézkedések kisgyermekkorban és a közoktatásban

Magyarország:Szakszolgálat és tanácsadás kisgyermekkorban és a közoktatásban

Magyarország:Támogató intézkedések a felsőoktatásban

Magyarország:Szakszolgálat és tanácsadás a felsőoktatásban

Magyarország:Támogató intézkedések a felnőttoktatásban és felnőttképzésben

Magyarország:Szakszolgálat és tanácsadás az egész életen át tartó tanulás szemszögéből

Magyarország:Mobilitás és az oktatás nemzetközi dimenziója

Magyarország:Mobilitás a kisgyermekkori nevelésben és a közoktatásban

Magyarország:Mobilitás a felsőoktatásban

Magyarország:Mobilitás a felnőttoktatásban és felnőttképzésben

Magyarország:A kisgyermekkori nevelés és a közoktatás nemzetközi dimenziójának egyéb vonatkozásai

Magyarország:A felsőoktatás nemzetközi dimenziójának egyéb vonatkozásai

Magyarország:A felnőttoktatás és -képzés nemzetközi dimenziójának egyéb vonatkozásai

Magyarország:Bilaterális egyezmények és nemzetközi együttműködés

Magyarország:Folyamatban lévő reformok és szakpolitikai fejlemények

Magyarország:Reformok és szakpolitikai fejlemények a Kisgyermekkori nevelésben

Magyarország:Reformok és szakpolitikai fejlemények a köznevelésben

Magyarország:Reformok és szakpolitikai fejlemények a szakképzésben és felnőttképzésben

Magyarország:Reformok és szakpolitikai fejlemények a felsőoktatásban

Magyarország:Reformok és szakpolitikai fejlemények a foglalkoztathatóság és a transzverzális készségekhez kapcsolódóan

Magyarország:Európai fejlemények

Magyarország:Jogszabályok

Magyarország:Intézmények

Magyarország:Bibliográfia

 

Az Oktatási Rendszer alapvető jellemzői

Magyarországon köznevelési intézményeket – a helyi önkormányzatok és az állami szervek mellett –egyházak, gazdálkodó szervek, alapítványok, egyesületek, kisebbségi önkormányzatok, magánszemélyek is alapíthatnak. A tanulók közel 90%-a állami iskolába, önkormányzati óvodába jár.

Az általános oktatás ágazati irányítása és igazgatása a Emberi Erőforrás Minisztérium alá esik (az oktatás mellett ide tartozik a kultúra, szociális ügyek, egészségügy, ifjúság és sport), míg a szakképzés és felnőttképzés a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi köre.

Az oktatás fenntartása központosítottabb lett. 2013-ban az iskolák fenntartását egy központi állami intézményfenntartó Központ vette át (óvodákat nem). A Kormány a fenntartás koordinálására a Klebelsberg Fenntartó Központ, országos szervezetét hozta létre.

A tanárok maguk választhatják meg a tanítási módszertant. Minden öt évben külső értékelő bevonásával értékelik őket. Az értékelésért egy központi szerv felel.

Az oktatásban és nevelésben a részvétel 3 és 16 év között kötelező.

2001-től a Köznevelési Törvénnyel összhangbanminden tanuló olvasási és matematikai készségét tesztelik 6, 8 és 10. osztályban minden év őszén. 2005/6-os évtől a 4. osztályosokat (olvasás, írás, gondolkodás és számolás) mérik minden májusban.

2015 júniusától éves nyelvi felmérést rendeznek angol és német, mint első idegen nyelvből 6. és 8. osztályban. A felmérést az oktatási hivatal szervezi és a diákok szövegértését tesztelik.

 A Szakképzési törvény (2011) hároméves szakképzési programot vezetett be, amelyben megerősítették a duális elemeket, így a gyakorlati képzés nagyobb hangsúlyt kap (az elméleti mellett) már az első évfolyamtól. Ezt felmenő rendszerben vezették be, elsőként a 2013-ban 9-be érkezőknél.

Az EU 10%-os célt tűzött ki 2020-ra a korai iskolaelhagyásra, ezt Magyarország is vállalta. 2015-ben a korai iskolaelhagyók aránya 11,6% volt.

Az iskolában tanítók számára a minimum képesítési szint az alapképzés (ISCED 0 és 1-en tanítóknak). ISCED 2-őn tanítók számára vagy az alapfok vagy a mesterfok az előírt.  ISCED 3-on tanítók számára a mesterfok az előírt képesítés.

Az oktatási rendszer szintjei

Az első intézmény, amellyel a gyermek találkozik a bölcsőde, amely a gyermekjóléti alapellátás része, s elsősorban 20 hetestől 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését vállalja.

Az óvoda a 3-6 éves korú gyerekek intézményes nevelését biztosítja egész napos ellátás keretében. Az óvodai ellátás a gyermek harmadik életévétől kötelező.

A gyermek legkorábban a hatodik évében tankötelessé válik, feltéve, hogy elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti.

Az alapfokú oktatás Magyarországon többségében 8 évfolyamos általános iskolákban történik, s a 6–14 éves korosztály számára biztosítja az általános műveltség megalapozását. Ezt követően a diákok felső középfokú intézményben folytathatják tanulmányaikat (ISCED 3): gimnáziumban, szakgimnáziumban, szakközépiskolában.

A gimnázium általános képzést nyújt, többnyire 4 éves (de léteznek 6 illetve 8 osztályos középiskolák is), és az érettségire készít fel. Az érettségi egyben a felsőoktatási intézményekbe történő felvételi is.

A szakgimnáziumok általános és alapozó szakképző oktatást szerveznek 9. osztálytól 12-ig, és felkészítenek a középiskolai érettségire. A 12. évfolyam elvégzésével a diák szakképző évfolyamon folytathatja tanulmányait.

A szakközépiskolák általános és alapozó szakmai képzést nyújtanak, ezen kívül felzárkóztató oktatás is szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A diákok a szakképző évfolyamok után tovább folytathatják tanulmányaikat, hogy megszerezzék az érettségit.

A felsőoktatás intézményi rendszerét állami és nem állami egyetemek és főiskolák alkotják, amelyek alap (Bachelor), mester (Master) és doktori (PhD) képzéseket, továbbá felsőoktatási szakképzési kurzusokat kínálnak. Az osztott képzésben a 6-8 féléves, alapfokozatot (BA/BSc) adó képzési ciklust a 2-4 féléves, mesterfokozatot (MA/MSc) adó képzési ciklus követi. Néhány területen osztatlan (10-12 féléves) maradt a képzés, így pl. orvosi, jogi ágazatban.

Felnőttoktatás és felnőttképzés az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szektorban folyik.

A tervezett és a közelmúltban bevezetett reformokat és szakpolitikai intézkedéseket a Folyamatban lévő reformok és szakpolitikai fejlemények című fejezet tartalmazza.


2015 Diagram HU.png 


Diagram_key