Az (EU) 2020/1783 rendelet (átdolgozás), amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel terén a különböző uniós országok bíróságai közötti együttműködést szabályozza, általános jogi keretet biztosít a bíróság országától eltérő országban történő bizonyításfelvételhez. Ez a rendelet az 1206/2001/EK tanácsi rendelet helyébe lép, és 2022. július 1-jétől alkalmazandó. Az új rendelet tisztázza a videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő bizonyításfelvétel módját, és az I. mellékletben meghatározza a vonatkozó műszaki információk cseréjére szolgáló N. formanyomtatványt. Az N. formanyomtatványt kell használni a videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel iránti kérelemhez, és az ilyen kérelemre adott pozitív válaszhoz. Ugyanakkor minden uniós tagállam saját eljárásjoggal rendelkezik e területen, így az eljárás részletei az együttműködésre irányuló megkeresést fogadó ország jogszabályaitól függnek.

A különböző uniós tagállamok igazságügyi hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése, valamint a másik uniós tagállamban videókonferencia útján történő bizonyításfelvétel teljes körű kihasználása érdekében a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat (EJN civil) egy sor tájékoztatót állított össze. Ezek gyakorlati információkat tartalmaznak a különböző uniós országok szabályairól, eljárásairól és technikai létesítményeiről.

Kérjük, válassza ki a vonatkozó ország zászlaját a részletes nemzeti információk megjelenítéséhez.

Kapcsolódó link

Bizonyításfelvétel - tagállami értesítések és a hatáskörrel rendelkező bíróság(ok)/hatóság(ok) azonosítására szolgáló keresőeszköz

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény (občanský soudní řád) módosítását követően, amely 2017 szeptemberében lépett hatályba, a videokonferencia-berendezések polgári perben történő használatának szabályait közvetlenül e törvény határozza meg. A polgári perrendtartásról szóló törvény 102a. szakasza kifejezetten előírja, hogy a bíróság a fél kérésére vagy amikor hasznosnak ítéli, videokonferencia-berendezés használatával láthat el feladatokat. A videokonferencia különösen a fél vagy a tolmács bírósági tárgyaláson való jelenlétének lehetővé tétele, vagy tanú, szakértő vagy fél meghallgatása érdekében használható.

Az eljárást a kerületi, regionális és felső bíróságok belső és hivatali szabályairól szóló 505/2001. sz. igazságügyi miniszteri utasítás 10a. szakasza is szabályozza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A törvény kifejezetten rendelkezik a tanúk, szakértők és felek meghallgatásáról. Azonban semmilyen módon nem korlátozza előre a személyek kategóriáját; lehetséges más személyek, pl. tolmácsok bekapcsolása a videokonferencia útján történő meghallgatásba. A videokonferencia használatát annak hasznossága vagy a fél kérése alapján korlátozzák.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek általános korlátozások a törvény szövegében. Mindazonáltal az ügy különleges körülményeiből következhet korlátozás (műszaki megvalósíthatóság stb.).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) videokonferencia útján lát el feladatokat, az idézésnek a videokonferencia helyét és időpontját is tartalmaznia kell. Ezért a feladat elvégzésére alkalmas bármely megfelelő helyszín, például olyan hely, ahol a szakértők vagy a tanúk tartózkodnak (pl. kórházak, laboratóriumok), használata nem kizárt.

Fontos azonban, hogy azok a bírósági alkalmazottak, akiket a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) megbízott ilyen feladatokkal, meggyőződjenek az érintett személy személyazonosságáról. A tervek szerint általában bíróságon, büntetés-végrehajtási intézetben vagy egészségügyi intézményben hallgatják meg a személyeket.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A törvény előírja, hogy audiovizuális felvételt kell készíteni minden alkalommal, amikor videokonferencia útján történik egy feladat elvégzése. Ha a felvétellel együtt jelentés is készül, a feladattal érintett személynek nem szükséges a jelentést aláírnia.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a tanú nem beszéli az eljárás nyelvét, a 2/1993. alkotmánytörvény 37. cikkének (4) bekezdése szerint tolmács igénybevételére jogosult (az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája (Listina základních práv a svobod)). A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (2) bekezdése szerint a bíróságnak tolmácsot kell kijelölnie bármely nem cseh anyanyelvű fél számára, bármikor, amikor az eljárás során ennek szükségessége felmerül.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (1) és (2) bekezdése szerint a bíróság a feleknek azonos lehetőségeket köteles biztosítani a jogaik gyakorlására, valamint bármely nem cseh anyanyelvű fél számára tolmácsot kell kijelölnie, bármikor, amikor az eljárás során ennek szükségessége felmerül.

A tolmács jelenlétéről videokonferencia-berendezés útján is gondoskodni lehet. Ezért nem szükséges, hogy a tolmács fizikailag ugyanazon a helyen legyen, mint a meghallgatott személy.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 51. szakaszának megfelelően kell, hogy kézbesítse az idézést egy személynek. Ha e törvény vagy az idézésre vonatkozó más különleges jogszabály egyebet nem ír elő, az idézésnek a következő tájékoztatást kell tartalmaznia: az ügyet, amelyben a személyt beidézik, a bírósági eljárás tárgyát, helyét és kezdési időpontját, az idézés okát, a beidézett személy minőségét az eljárásban, az idézett személy kötelezettségeit a bírósági eljárás során, és szükség esetén az eljárás várható időtartamát. Ha a meghallgatás során videokonferencia-berendezést használnak, az idézett személyt értesítik, hogy hol és mikor jelenjen meg.

Az idézés kézbesíthető papíron vagy elektronikus úton, sürgős esetben pedig telefonon vagy telefaxon.

Ha a tanút vagy szakértőt videokonferencia útján kell meghallgatni, és a meghallgatandó személynek egy másik bíróság illetékességi területén kell megjelennie, az a bíróság felel az idézésért; a megkereső bíróság felkéri a másik bíróságot e cselekmény elvégzésére. A polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése értelmében, az idézést a feleknek oly módon kell kézbesíteni, hogy elegendő idejük legyen a felkészülésre (rendszerint legalább 10 nappal a meghallgatás napja előtt), kivéve, ha előzetes meghallgatás is van.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazása adattovábbítási költségeket von maga után. E költségeket annak a megkereső bíróságnak kell fizetnie, amelyik kezdeményezte a videokonferenciát.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (1) bekezdése értelmében bármely természetes személy, aki az eljárásban nem fél, köteles a bíróságon megjelenni amikorra beidézték és tanúként vallomást tenni. A tanú csak abban az esetben tagadhatja meg a tanúvallomást, ha vallomása büntetőeljárás kockázatának tenné ki őt vagy hozzátartozóját. A meghallgatás megkezdése előtt a tanúkat mindig tájékoztatják a tanúvallomásuk jelentőségéről, a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a hamis tanúzás jogi következményeiről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatás megkezdésekor a bíróság köteles a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 126. szakaszának (2) bekezdése szerint megbizonyosodni a tanú személyazonosságáról. Ez rendszerint úgy történik, hogy a tanútól a személyazonosító okmányának vagy útlevelének bemutatását kérik.

Amennyiben a meghallgatás videokonferencia útján történik, az a bírósági alkalmazott, akit a tanács elnöke (az egyesbíró) megbízott ilyen feladatokkal, meg kell, hogy győződjön a videokonferencia útján meghallgatandó személy személyazonosságáról. A tanács elnökének (az egyesbírónak) a beleegyezésével a meghallgatás helyszínén a személyazonosságot ellenőrző személy a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási vagy idegenrendészeti őrizetet biztosító intézet alkalmazottja is lehet, amennyiben e személyt megbízták e feladattal.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. törvény 104. szakaszának (2) bekezdése értelmében a tanúk, szakértők és felek – amennyiben egy másik ország hatósága ezt kéri – meghallgathatók eskü alatt. A tanúk és a peres felek esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre teljes terjedelemben és a valóságnak megfelelően válaszolok, és nem hallgatok el semmit.” Egy szakértő esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy az általam adott vélemény megfelel a legjobb tudásomnak és meggyőződésemnek.” Ha kiegészítő eskütételre kerül sor, az eskü szövege ennek megfelelően módosul.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre. A tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (átdolgozás) szóló (EU) 2020/1783 tanácsi rendelet 20. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a megkereső bíróság videokonferencia vagy egyéb távközlési technológia használata révén folytatja le a bizonyításfelvételt, amennyiben az említett technológia a bíróság rendelkezésére áll és a bíróság úgy ítéli meg, hogy e technológia használata az ügy sajátos körülményeire tekintettel megfelelő. Az észt bíróságok rendelkeznek a videokonferenciákhoz szükséges berendezésekkel. A polgári perrendtartás (Tsiviilkohtumenetluse seadustik, online itt elérhető) 15. §-ának (6) bekezdése szerint e törvény rendelkezései az Európai Unió tagállamainak bíróságaitól származó kérelmek alapján az Észtországban történő bizonyításfelvételben nyújtott segítségre vonatkoznak, amennyiben a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (átdolgozás) szóló (EU) 2020/1783 tanácsi rendelet rendelkezései nem írnak mást elő. A törvény 15. §-ának (5) bekezdése szerint amennyiben törvény vagy szerződés másként nem rendelkezik, egy észt bíróság valamely külföldi bíróság megkeresésére eljárási cselekmény lefolytatásához akkor nyújt igazságügyi segítséget, ha az észt jog értelmében a kért cselekmény az észt bíróság hatáskörébe tartozik és törvény nem tiltja. Az eljárási cselekmény külföldi állam joga szerint is lefolytatható, ha az a külföldi államban lefolytatandó eljáráshoz szükséges, és az nem sérti az eljárásban részt vevő felek érdekeit. A távollévők részvételével zajló tárgyalásokra vagy meghallgatásokra a törvény 350. §-a az irányadó. Az (EU) 2020/1783 rendelet értelmében a videokonferencia megszervezésére nem vonatkoznak különös rendelkezések vagy korlátozások, a távollévők részvételével zajló tárgyalások vagy meghallgatások esetében ideértve a videokonferenciának közvetlenül egy másik tagállam megkereső bírósága általi, a rendelet 20. cikke szerinti megszervezését is.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A polgári perrendtartás 350. §-ának (1) bekezdése szerint a távollévők részvételével zajló tárgyaláson vagy meghallgatáson részt vevő feleknek lehetőségük nyílik az eljárási cselekmények valós időben történő lefolytatására, azaz eskü alatt nyilatkozatot tehet vagy a kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot; a 350. § (2) bekezdése szerint tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni távollévők részvételével zajló tárgyalás vagy meghallgatás formájában.

Vagyis az eljárásban résztvevő a távollévők részvételével zajló tárgyalás vagy meghallgatás útján eskü alatt nyilatkozatot tehet, illetve egy kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot, továbbá a távollévők részvételével zajló tárgyalás vagy meghallgatás során tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A polgári perrendtartás 350. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság távollévők részvételével zajló tárgyalást vagy meghallgatást is szervezhet oly módon, hogy az eljárás résztvevője, illetve annak képviselője vagy tanácsadója a bírósági ülés időpontjában egy másik helyen tartózkodhat és az eljárási cselekményeket valós időben azon a helyen folytathatja el.

Vagyis a bíróság távollévők részvételével zajló tárgyalást vagy meghallgatást szervezhet oly módon, hogy egy adott személynek nem szükséges a bíróságon tartózkodnia miközben meghallgatják.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett a bírósági ülések rögzítése. A rögzítést a polgári perrendtartás 52. vagy 42. §-ában előírt eljárásnak megfelelően kell végezni. A bíróságok által használt, távoli meghallgatást szolgáló technológia lehetővé teszi a meghallgatásoknak a törvény 52. §-a szerinti rögzítését.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A polgári perrendtartás 32. §-ának (1) bekezdése szerint az igazságügyi és bírósági eljárások nyelve az észt. A polgári perrendtartás 32. §-ának (2) bekezdése értelmében a bírósági ülések és más eljárási cselekmények jegyzőkönyveit észt nyelven rögzítik. A bíróság a bírósági ülésen idegen nyelven tett vallomást vagy nyilatkozatot az észt nyelvű fordításon kívül azon a nyelven is rögzítheti a jegyzőkönyvben, amelyiken a vallomást vagy nyilatkozatot tették, amennyiben ez szükséges a vallomás vagy nyilatkozat pontos bemutatásához. Az észt polgári perrendtartás nem tartalmaz külön rendelkezéseket a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (átdolgozás) szóló (EU) 2020/1783 tanácsi rendelet alapján valamely másik tagállam bíróságának megkeresésére tett vallomás vagy nyilatkozat nyelvhasználati szabályozásáról.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A polgári perrendtartás 34. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az eljárás egyik résztvevője nem tud jól észtül és az eljárás során nincs képviselője, a bíróság lehetőség szerint az eljárás résztvevőjének kérelmére vagy a bíróság kezdeményezésére tolmácsot von be az eljárásba. Nem szükséges tolmácsot bevonni, ha az eljárás résztvevőjének nyilatkozatait a bíróság és a többi fél is érti. Amennyiben a bíróság nem tud azonnal tolmácsot bevonni, a bíróság olyan döntést hoz, miszerint az eljárás tolmács segítségét igénylő résztvevője köteles saját maga számára a bíróság által megadott határidőn belül tolmácsot vagy észt nyelven tudó képviselő találni (a törvény 34. §-ának (2) bekezdése). Az észt polgári perrendtartás nem tartalmaz külön rendelkezéseket a rendelet alapján történő bizonyításfelvételnél alkalmazott tolmács tartózkodási helyét illetően.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A polgári perrendtartás 343. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a bírósági ülés helyéről és időpontjáról történő értesítés céljából az eljárás résztvevőinek és a bírósági ülésre behívott más személyeknek idézést kézbesít. A törvény 343. §-ának (2) bekezdése szerint az idézések kézbesítésének napja és a bírósági ülés napja között legalább 10 napnak kell eltelnie. Az eljárás résztvevőinek megállapodása alapján ez az időintervallum rövidebb is lehet.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az (EU) 2020/1783 rendelet szerinti bizonyításfelvételre alkalmazható költségeket a rendelet 22. cikke határozza meg. A polgári perrendtartás 15. §-ának (4) bekezdése szerint nem a megkereső bíróság fedezi az eljárási cselekmény költségeit. Az eljárási cselekményt lefolytató bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről, és ezek a költségek a tárgyalt üggyel kapcsolatos költségeknek tekintendők. A bizonyításfelvétel költségét az eljárás során szükségszerűen felmerült költségként a törvény 148. §-ának (1) bekezdésével összhangban kell megfizetni, amely szerint eltérő bírósági döntés hiányában az eljárás során felmerült költségeket annak a résztvevőnek kell a bíróság által elrendelt mértékben előre megfizetnie, aki az eljárásban a költségekkel kapcsolatos kérvényt benyújtotta. Ha a kérvényt a két fél együtt nyújtotta be vagy ha a bíróság kezdeményezésére tanút vagy szakértőt idéznek be vagy vizsgálatot végeznek, a költségeket a felek egyenlő arányban viselik. Mivel a bíróságok rendelkeznek videokonferencia berendezéssel, a használatukra nem vonatkoznak költségek.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A rendelet 19. cikkének (2) bekezdése vonatkozik a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személyek arról való tájékoztatására, hogy a meghallgatásra önkéntes alapon kerül sor.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A polgári perrendtartás 347. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint a bírósági ülés kezdetén a bíróság megállapítja, hogy a beidézett személyek közül ki jelent meg az ülésen, valamint meggyőződik a személyazonosságukról. A törvény nem rendelkezik külön eljárásról, amely a személyazonosságnak a bírósági ülésen történő ellenőrzésére irányul. A bíróság a beidézett személyek személyazonosságáról köteles meggyőződni. E célból például a beidézett személy fényképes személyazonosító okmányát ellenőrzi. A meghallgatáson videókonferencia útján részt vevő személyek személyazonossága például a bírósághoz előzetesen benyújtott dokumentum másolata révén ellenőrizhető.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A polgári perrendtartás 269. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárás résztvevőjének az alábbi esküt kell letennie mielőtt vallomást tenne:

„Én (név), a becsületemre és a lelkiismeretemre esküszöm, hogy az ügyre vonatkozó teljes igazságot feltárom anélkül, hogy bármit is eltitkolnék, hozzátennék vagy megváltoztatnék.” Az eljárás résztvevője szóban teszi le az esküt és az eskü szövegét aláírja.

A törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerint az észtül nem beszélő személynek az általa jól beszélt nyelven kell letennie az esküt; a 36. § (2) bekezdése szerint az eskü észt nyelvű szövegét látja el aláírásával, amelyet kifejezetten neki lefordítanak, mielőtt aláírná.

A törvény 262. §-a (1) bekezdésének második mondata úgy rendelkezik, hogy az eskütétel előtt a bíróságnak ismertetnie kell a tanúval, miszerint a tanúk kötelesek igazat mondani, valamint ismerteti a törvény 256-259. §-ának tartalmát. A törvény 303. §-ának (5) bekezdése szerint a tanúk meghallgatásával kapcsolatos rendelkezések a szakértők meghallgatására is vonatkoznak. Mielőtt a szakértői véleményt előterjesztené, az igazságügyi szakértőtől vagy bejegyzett magánszakértőtől eltérő szakértőt óva intik attól, hogy a tudatosan hamis szakértői véleményt adjon, amit a szakértő a bírósági jegyzőkönyv vagy a figyelmeztetés szövegének aláírásával igazol. Az aláírt figyelmeztetés a szakértői véleménnyel együtt a bíróság elé terjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A polgári perrendtartás 350. §-ának (3) bekezdése értelmében a távollévők részvételével zajló tárgyalás vagy meghallgatás formájában szervezett bírósági ülés során technikai szempontból biztonságos módon garantálni kell az eljárás valamennyi résztvevőjének a kérvény és kérelem benyújtásához, valamint az eljárás többi résztvevőjének kérvényére és kérelmére vonatkozó álláspontjának megfogalmazásához való jogát, továbbá meg kell felelni a bírósági ülés további feltételeinek, miközben a bíróság helyiségeiben jelen nem lévő, eljárásban résztvevő személyről készült kép- és a hangfelvételt valós időben továbbítják a bíróságra és viszont.

Minden bíróságon rendelkezésre áll belső IT szakemberként egy alkalmazott a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központjától, aki biztosítja a videokonferencia berendezések működőképességét és megold bármilyen technikai problémát.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A szükséges információk feltüntetésre kerültek a kérelem formanyomtatványán. Bármilyen további szükséges információ függ az egyes bírósági ügyek konkrét körülményeitől.

A polgári perrendtartás 32. §-ának (1) bekezdése szerint az igazságügyi és bírósági eljárások nyelve az észt. A polgári perrendtartás 32. §-ának (2) bekezdése értelmében a bírósági ülések és más eljárási cselekmények jegyzőkönyveit észt nyelven rögzítik. A bíróság a bírósági ülésen idegen nyelven tett vallomást vagy nyilatkozatot az észt nyelvű fordításon kívül azon a nyelven is rögzítheti a jegyzőkönyvben, amelyiken a vallomást vagy nyilatkozatot tették, amennyiben ez szükséges a vallomás vagy nyilatkozat pontos bemutatásához. Az észt polgári perrendtartás nem tartalmaz különös rendelkezéseket a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (átdolgozás) szóló (EU) 2020/1783 tanácsi rendelet alapján tett vallomás vagy nyilatkozat nyelvhasználati szabályozásáról.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, mindkét esetben lehetséges. Az (EU) 2020/1783 rendelet 12 cikkének (2) bekezdése értelmében a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre a megkeresett bíróság nemzeti joga szerint kerül sor (Görögországban a 142/2013. sz. elnöki rendelet és a polgári perrendtartás 393. cikkének (3) bekezdése szerint), a 12. cikk (3) bekezdése értelmében pedig a megkereső bíróság kérheti, hogy a kérelmet a nemzeti jogában előírt különös eljárás keretében teljesítsék, és a megkeresett bíróság a kérelmet a különös eljárás keretében teljesíti, kivéve, ha az összeegyeztethetetlen a nemzeti jogával, vagy ha annak jelentős gyakorlati akadályok miatt nem tud eleget tenni.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek ilyen korlátozások. Az eljárás valamennyi résztvevője meghallgatható videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincs ilyen korlátozás, kivéve a videokonferenciák képfelvétel útján történő rögzítése tekintetében (a 142/2013. sz. elnöki rendelet 2. cikkének (3) bekezdése).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A meghallgatásra a bíróság vezetője által kiadott és az igazságügyi miniszterrel közölt határozattal hitelesített, megfelelően kialakított tárgyalóteremben vagy bírósági irodában, illetve valamely külföldi görög konzuli hatóság irodájában kerülhet sor.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A videokonferencia-meghallgatások rögzítése megengedett, és az ehhez szükséges hangrögzítő eszközök rendelkezésre állnak, képfelvétel rögzítésére azonban nincs lehetőség; a videokonferenciáról a bíróság hivatalvezetője vagy a külföldi görög konzuli hatóság jegyzőkönyvet készít.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) Az eljárást görög nyelven folytatják le, amelyen szükség esetén tolmács is részt vesz; b) az eljárást a megkereső bíróság nyelvén folytatják le, melynek során görög nyelvre szinkrontolmácsolást biztosítanak.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A tolmácsok megkeresésében és kifizetésében mindkét fél részt vesz, ha a videokonferencia útján meghallgatandó tanú, fél vagy szakértő nem beszél görögül. A tolmácsoknak ugyanabban a helyiségben kell tartózkodniuk, mint a videokonferenciát lefolytató bírónak vagy a külföldi görög konzuli hatóság vezetőjének.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatás lefolytatásának a részleteiről mindkét esetben a megkereső bíróság és a megkeresett bíróság bírája állapodik meg, valamilyen megfelelő kommunikációs eszköz útján, például telefonon, e-mailben vagy faxon.

A videokonferencia megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos gyakorlati kérdésekben az illetékes bírósági tisztviselők kommunikálnak egymással – a fent említett bírák felügyelete mellett –, amihez szintén bármilyen megfelelő eszköz igénybe vehető.

A bírák közötti fenti megállapodásnak megfelelően a megkeresett bíróság bírája a végrehajtás helye szerinti jog rendelkezéseivel összhangban tájékoztatja a meghallgatandó személyt a meghallgatás időpontjáról és helyéről, a meghallgatás lefolytatásának lehetővé tételéhez szükséges időben.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A tolmácsok megkeresésében és kifizetésében mindkét fél részt vesz, ha a videokonferencia útján meghallgatandó tanú, fél vagy szakértő nem beszél görögül. A fél a díjat közvetlenül a tolmácsnak fizeti meg.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az érintett személyt a megkeresett bíróság illetékes bírája tájékoztatja.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatást lefolytató bíró ellenőrzi a meghallgatandó személy személyazonosságát. A bírót a távoli helyszínen lévő személy személyazonosságának megállapításában a hivatalvezető vagy a távoli helyszínen jelen lévő olyan személy segíti, akit erre a konzul felhatalmazott.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A meghallgatást lefolytató bíró megkérdezi a meghallgatandó tanút, szakértőt stb. hogy vallási vagy polgári esküt kíván-e tenni. Ugyanez vonatkozik a tolmácsokra is, mielőtt megkezdik az eljárási feladataik teljesítését.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az illetékes bírósági tisztségviselők jelenléte a videokonferencia előtt és közben is biztosított.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Nincs szükség egyéb információkra.

Általános szabályként, ha az eljárás helye szerinti tagállam nemzeti joga polgári vagy kereskedelmi ügyekben a meghallgatások rögzítését írja elő, ugyanezek a szabályok vonatkoznak a videokonferencia vagy más távközlési technológia útján tartott meghallgatásokra is. Ebben az esetben a feleket tájékoztatni kell ezekről a rendelkezésekről, és adott esetben arról a lehetőségről, hogy a felvétel ellen kifogást emelhetnek. A felvételeket biztonságosan kell elkészíteni és tárolni, és garantálni kell, hogy azokat ne terjesszék nyilvánosan.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A videokonferencia vagy a távközlési technológia használata választható. A videokonferencia célja, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, polgári, kereskedelmi és büntetőeljárásokban (e meghallgatásokat a digitalizációról szóló rendelet 6. cikke szabályozza) folytatott szóbeli meghallgatásokat.

Spanyolországban mindkét eset lehetséges.

Szabályok és rendelkezések:

• a polgári perrendtartásról szóló törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil, LEC) 177. cikke, a polgári ügyekben való nemzetközi jogi együttműködésről szóló, 2015. július 30-i 29/2015. sz. törvénnyel összhangban,
• az igazságszolgáltatásról szóló törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial, LOPJ) 229. cikke a videokonferenciák tekintetében: a LOPJ 229. cikkének (3) bekezdése megengedi a meghallgatás, a bizonyításfelvétel, a tanúszembesítés, a kihallgatás, a jelentéstétel, a szakértői vélemény megerősítése, illetve az eljárás videokonferencia útján, a bíró vagy a bíróság jelenlétében, adott esetben a felek jelenlétében vagy közreműködésével történő lefolytatását. A jogszabály minden esetben biztosítja, hogy mindkét félnek lehetősége legyen a másik fél bizonyítékainak a megkérdőjelezésére és megcáfolására, valamint biztosítja a védelemhez való jogot. Ezek kivételes esetektől eltekintve nyilvános eljárások,
• a nemzetközi jogsegélyről és a nemzetközi igazságügyi együttműködési hálózatokról szóló 1/2018. rendelet.

Azok az esetek, amelyekben Spanyolország külföldi hatóság együttműködését igényli:

Ezekben az esetekben az uniós jog elsőbbségének elvével összhangban a 29/2015. sz. törvény másodlagos jogszabálynak minősül, és az uniós jog ezen a területen az uniós szabályok, valamint azon nemzetközi szerződések és megállapodások alkalmazásának biztosít elsőbbséget, amelyeknek Spanyolország részes fele. A polgári ügyekben folytatott nemzetközi jogi együttműködés terén a spanyol hatóságok külföldi hatóságokkal együttműködhetnek. bár a viszonosság nem követelmény, a kormány királyi rendelet útján úgy rendelkezhet, hogy a hatóságok nem működhetnek együtt egy másik állam hatóságaival, ha az adott állam hatóságai ismételten megtagadják az együttműködést, vagy ha az adott állam hatóságai számára a jogszabályok tiltják az együttműködést.

Azok az esetek, amelyekben a spanyol bíróságok közvetlen igazságügyi kommunikációt folytathatnak:

Az egyes államok hatályos jogszabályait minden esetben tiszteletben kell tartani. Közvetlen igazságügyi kommunikáció az a kommunikáció, amely a hazai és a külföldi bíróságok között közvetítő nélkül valósul meg. Ez a kommunikáció nem érintheti vagy veszélyeztetheti az érintett bíróságok függetlenségét, sem pedig a felek védelemhez való jogát.

A spanyol hatóságok elutasítják a polgári ügyekben folytatott nemzetközi jogi együttműködés iránti kérelmeket, ha:

1. a kérelmezett együttműködés tárgya vagy célja a közrenddel ellentétes;
2. az együttműködési kérelemhez vezető eljárás a spanyol joghatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik;
3. a tervezett aktus tartalma nem felel meg a megkeresett spanyol bíróság hatáskörének. Adott esetben a spanyol bíróság a kérelmet elküldheti a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, és erről tájékoztathatja a megkereső hatóságot;
4. a nemzetközi együttműködés iránti kérelem nem felel meg a feldolgozásához szükséges, a 29/2015. törvényben előírt tartalmi követelményeknek és minimumkövetelményeknek;
5. a kormány királyi rendeletben rögzíti, hogy a spanyol hatóságok nem működhetnek együtt azon külföldi államok hatóságaival, amelyek ismételten elutasították az együttműködés iránti megkereséseket, vagy amelyekben a jogszabályok tiltják az adott állam hatóságai számára az együttműködést.

Olyan polgári vagy kereskedelmi eljárásokban, amelyekben az egyik fél vagy képviselője egy másik tagállamban van jelen, az illetékes hatóság meghatározza a felek és képviselőik videokonferencia vagy más távközlési technológia segítségével történő meghallgatáson való részvételét, figyelembe véve a következőket:

1. az ilyen technológia rendelkezésre állása;
2. az eljárásban részt vevő felek véleménye az ilyen technológia használatáról; valamint
3. az ilyen technológia használatának megfelelősége az ügy sajátos körülményei között.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A peres felek és a bizonyításfelvételben részt vevő személyek akár tanúként, akár szakértőként való közreműködését illetően nincs semmilyen korlátozás. Az alkalmasságról és a szakértőknek nyújtott tájékoztatásról a bíróság dönt.

A meghallgatást végző illetékes hatóság biztosítja az akadálymentességet valamennyi fél és képviselőik, köztük a fogyatékossággal élő személyek számára.

Amennyiben a gyermek a nemzeti jog szerint polgári vagy kereskedelmi ügyekben – különösen félként – vesz részt a meghallgatáson, a gyermek számára lehetővé kell tenni, hogy videokonferencia vagy más távközlési technológia útján részt vegyen a meghallgatáson, figyelembe véve eljárási jogait. Ha a gyermek polgári vagy kereskedelmi ügyekben bizonyításfelvétel céljából vesz részt az eljárásban, például amikor tanúként kell meghallgatni, a gyermeket videokonferencia vagy más távközlési technológia útján is meg lehet hallgatni a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A korlátozások – amelyek mindig kivételesek, és amelyeket a korlátozás arányosságát figyelembe vevő, indokolással ellátott bírósági határozatban kell megállapítani – olyan eseteket érintenek, amelyekben a kérelmezett közvetlen bizonyításfelvétel ellentétes lenne a megkeresett tagállam [jelen esetben Spanyolország] alapvető jogelveivel (az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (7) bekezdése).

A videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő meghallgatás kezdeményezésére és lefolytatására vonatkozó eljárást polgári és kereskedelmi ügyekben az eljárás helye szerinti tagállam nemzeti jogának kell szabályoznia. Annak eldöntése érdekében, hogy a felek és képviselőik videokonferencia útján részt vehetnek-e a meghallgatáson, az illetékes hatóságnak a nemzeti eljárásjoggal összhangban megfelelő módszert kell választania a felek álláspontjának vizsgálatára.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Azon a bíróságon kell tartani, ahol az eljárást lefolytatják, és amely előtt a bizonyításfelvétel nyilvános tárgyaláson vagy kivételes esetekben zárt tárgyaláson történik. Nem érvényesül korlátozás arra vonatkozóan, hogy hol tartózkodhat az a személy, aki az eljárásban videokonferencia „vagy egyéb távközlési technológia használata révén” vesz részt, „amennyiben az említett technológia a bíróság rendelkezésére áll, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy e technológia használata az ügy sajátos körülményeire tekintettel megfelelő” (az (EU) 2020/1783 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének utolsó része). Az eljáró bíróság hivatalvezetőjének (Letrado de la administración de justicia) az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok, illetve személyes ismeretség alapján a bíróság épületében meg kell állapítania a videokonferencia útján részt vevő személyek személyazonosságát.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen. Rögzíteni kell őket, figyelembe véve az előző kérdésben említett korlátozást (az (EU) 2020/1783 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének utolsó része).

A LEC 147. cikke szerint a szóbeli eljárásokat, a meghallgatásokat és a megjelenéseket kép és hang felvételére és visszaadására alkalmas adathordozón kell rögzíteni. Spanyolországban minden bíróság rendelkezik audiovizuális felvevőberendezéssel a tárgyalások és a meghallgatások rögzítéséhez. A hardvert a bíróság hivatalvezetőjének DVD formátumban archiválnia kell. A felek számára – költségviselés ellenében – másolatot lehet kiadni.

A videokonferencia alkalmazására vonatkozó, a 861/2007/EK, a 655/2014/EU és az (EU) 2020/1783 rendeletben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül a videokonferencia útján történő meghallgatásra vonatkozó eljárásra annak a tagállamnak a nemzeti joga az irányadó, amelyben a meghallgatást tartják.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha az eljárásban valamelyik spanyol bíróság érintett, elengedhetetlen, hogy az eljárás és a kapcsolódó okiratok rendelkezésre álljanak spanyol nyelven, azonban az ország egyes régióinak hivatalos nyelve (a galíciai, a katalán, a valenciai és a baszk) is elfogadható, ha a videokonferencia útján meghallgatott személyek ezeket a nyelveket ismerik és használni kívánják.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Polgári ügyekben mind az eljárás során, mind azt követően – az eljárás dokumentálása érdekében – lehetőség van a tolmácsok igénybevételére; ha a tolmácsolást nem az azt igénylő fél biztosítja, arról a bírósági szolgálat gondoskodik, az autonóm közösségek esetében decentralizált igazgatási szervek útján. Egyéb esetekben az Igazságügyi Minisztérium biztosítja ezeket a szolgáltatásokat. E szolgáltatások nyújtásának költségei – az ingyenes jogsegélyhez való jogosultság eseteinek megfelelő figyelembevétele mellett – arra a félre terhelhetők, akinek a költségeket viselnie kell.

Az eljárás ténylegesen kontradiktórius jellegének garantálása céljából a tolmács tartózkodhat a bíróságon vagy amellett a személy mellett, aki a meghallgatáson videokonferencia útján beszél.

A tolmácsnak minden esetben esküt vagy ígéretet kell tennie az igazság elmondására, valamint a feladatainak teljesítése során a lehető legtárgyilagosabban való eljárásra.

Az (EU) 2020/1783 rendelet 22. cikke alapján a megkeresett bíróság kérheti a díjak vagy a költségek megtérítését, ideértve a tolmácsok díjait vagy költségeit is.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A rendelet 10. cikkében rögzített esetben a meghallgatás belső eljárását a felek meghallgatása tekintetében a LEC 301. és azt követő cikkei; a tanúk meghallgatása tekintetében a LEC 360. és azt követő cikkei; a szakértői jelentések elkészítése, valamint azok nyilvános tárgyaláson történő vizsgálata tekintetében pedig a LEC 335. és azt követő cikkei határozzák meg.

A videokonferencia alkalmazására vonatkozó, a 861/2007/EK, a 655/2014/EU és az (EU) 2020/1783 rendeletben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül a videokonferencia útján történő meghallgatásra vonatkozó eljárásra annak a tagállamnak a nemzeti joga az irányadó, amelyben a meghallgatást tartják.

Amennyiben egy hatóság polgári vagy kereskedelmi ügyekben bizonyításfelvétel céljából kéri egy személy részvételét, az ilyen személynek a meghallgatáson videokonferencia vagy más távközlési technológia útján történő részvételét a bizonyításfelvételről szóló rendeletnek kell szabályoznia.

A polgári, kereskedelmi vagy büntetőügyekben folytatott eljárásokban használt videokonferenciáknak vagy más távközlési technológiáknak meg kell teremteniük a tolmácsolás lehetőségét.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Elvben a videokonferencia ingyenes, de ha bármelyik érdekelt fél a felvételről másolatot kíván kapni, biztosítania kell a megfelelő adathordozót vagy meg kell fizetnie a megfelelő összeget.

Az (EU) 2020/1783 rendelet 22. cikke alapján a megkeresett bíróság kérheti a díjak vagy a költségek megtérítését, ideértve a tolmácsok díjait vagy költségeit is.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ez a spanyol bíróság irányítása alatt történik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A videokonferenciának vagy a távközlési technológiának lehetővé kell tennie az illetékes hatóság számára a meghallgatandó személyek személyazonosságának hitelesítését, és lehetővé kell tennie a vizuális, audio- és szóbeli kommunikációt a meghallgatás során. Az alkalmazott technológiának meg kell felelnie a személyes adatok védelmére, a kommunikáció titkosságára és az adatbiztonságra vonatkozó, alkalmazandó előírásoknak, függetlenül attól, hogy milyen típusú meghallgatásra használják azt.

Egy egyszerű telefonhívás nem tekinthető megfelelő távközlési technológiának a szóbeli meghallgatások esetében.

Azon bíróság bírósági hivatalvezetője, amely előtt az eljárás lefolytatásra kerül, a bíróság épületében az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok vagy személyes ismeretség alapján megállapítja a videokonferencia útján részt vevő személyek személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A következő esetek között szükséges különbséget tenni:

1. A felek nem kötelesek a meghallgatás során esküt vagy ígéretet tenni, bár az ellenőrzésről szóló értesítésben az érintett felet tájékoztatni kell arról, hogy ki nem mentett távolmaradása esetén a bíróság elismertnek tekintheti azokat a tényeket, amelyek kapcsán ez a fél személyesen közreműködött; e tények bizonyosként való megállapítása nagyon hátrányos a fél szemszögéből nézve.
2. Tanúk: vallomástétel előtt minden egyes tanúnak esküt kell tennie arra vonatkozóan, hogy polgári ügyekben a hamis tanúzásra megállapított szankciók terhe mellett az igazat mondja. A bíróság tájékoztatja a tanút ezekről a szankciókról, ha a tanúnak nincs tudomása róluk. A büntetőjogi felelősség életkorát be nem töltött tanúk esetében az igazmondásra vonatkozó eskü vagy ígéret tétele nem szükséges.
3. Szakértők: véleményük előterjesztésekor a szakértőknek esküt vagy ígéretet kell tenniük arra vonatkozóan, hogy az igazat mondják, és nyilatkozniuk kell arról, hogy figyelembe véve a valamelyik félre nézve esetleg előnyös, illetve valószínűleg hátrányos tényezőket, a lehető legtárgyilagosabban jártak el vagy adott esetben fognak eljárni, továbbá, hogy tudomásuk van a büntetőjogi szankciókról, amelyekkel sújthatók, amennyiben nem teljesítik szakértői kötelességüket. Ez az eskü vagy ígéret a tárgyalás alatt újból elhangzik, amikor a vélemény a felek és a bíróság közötti kontradiktórius eljárás során előterjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az audiovizuális berendezéseket előre előkészítik. Azt, hogy a videokonferenciát hol és mikor tartják, az Elnöki Titkárság (Secretaría del Decanato) vagy a bíróság munkatársai határozzák meg, és a lefolytatásához gondoskodnak a kellő számú személyzet jelenlétéről. A kapcsolatok és berendezések kifogástalan működésének biztosítására rendszerint előzetes teszteket végeznek.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Minden olyan információt, amelyet a bizonyításfelvétel lehető leggördülékenyebb lebonyolítása érdekében szükségesnek tartanak; ezeket az információkat a mellékletben található formanyomtatványok felhasználásával kell benyújtani.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 53/91., 91/92., 58/93., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 84/08., 123/08., 57/11., 148/11., 25/13., 89/14., 70/19., 80/22. és 155/23. sz.; a továbbiakban: ZPP) határozza meg, hogy a polgári ügyekben milyen módon van lehetőség távoli bizonyításfelvételre. A ZPP 115. cikkének (3) bekezdése szerint a bíróság elrendelheti, hogy a bizonyítást távolról, megfelelő audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével végezzék el. A ZPP 115. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság azt követően dönt egy adott bizonyíték távolról történő felvételéről, hogy a felek és a távolról megtartandó meghallgatás egyéb résztvevői közölték az ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

A távmeghallgatásokra vonatkozó szabályzat (Pravilnik o održavanju ročišta na daljinu) (NN 154/22. sz.; a továbbiakban: a szabályzat) meghatározza a távmeghallgatásokra és az egyes bizonyítékoknak a megfelelő audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platformok segítségével történő felvételére vonatkozó szabályokat. Azonban bírósági videokonferencia útján csak akkor kerülhet sor bizonyításfelvételre, ha az igazságügyi miniszter a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvény (Zakon o izmjenama i dopunama Zakona o parničnom postupku) (NN 80/22. sz) 17. szakaszának (3) bekezdésével összhangban határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy az érintett bíróságok eleget tettek a meghallgatásról készült hangfelvételekre vonatkozó technikai követelményeknek.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A szabályzat 5. cikkének (1) bekezdése szerint a „távoli meghallgatás”(ročište na daljinu) olyan meghallgatás, amelynek során az eljárás résztvevői audiovizuális eszközt és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platformot vesznek igénybe. Az 5. cikk (6) bekezdése szerint „az eljárás résztvevői” (sudionici postupka) a bíróság, a felek, a beavatkozók, az ügyvédek, a jogi képviselők, a tanúk, a szakértők és az eljárásban részt vevő egyéb személyek.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A szabályzat 12. cikke szerint a bíróság a tanúk és a szakértők meghallgatásán kívül más bizonyítást is elvégezhet a távmeghallgatáson, ha a bizonyítás jellege ezt lehetővé teszi; ebben az esetben a felek lehetőséget kapnak arra, hogy a meghallgatás előtt vagy alatt előterjesszék az észrevételeiket.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A szabályzat 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az eljárás résztvevőinek olyan, a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platformmal felszerelt helyiségből kell kommunikálniuk a bírósággal, amely lehetővé teszi számukra, hogy zökkenőmentesen kommunikáljanak az eljárás többi résztvevőjével. A 7. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás azon résztvevője, aki a meghallgatáson történő megjelenésre való idézését követően nem tud távolról részt venni a meghallgatáson, megjelenhet a bíróság épületében tartott meghallgatáson, amely esetben köteles előzetesen tájékoztatni a bíróságot.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A polgári perrendtartás módosításáról szóló törvény (NN 80/22. sz.) 17. szakaszának (3) bekezdése alapján az igazságügyi miniszter határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy az érintett bíróságok megfelelnek-e a meghallgatásról készült hangfelvételekre vonatkozó technikai követelményeknek.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A felek és az eljárás egyéb résztvevői a meghallgatásokon és a bíróság előtti egyéb szóbeli eljárási cselekmények során jogosultak a saját nyelvük használatára. Ha az eljárás nem a fél vagy az eljárás egyéb résztvevőinek a nyelvén folyik, a meghallgatáson elhangzottakat és a meghallgatáson bizonyítékként előterjesztett dokumentumokat tolmácsolni kell, illetve le kell fordítani az érintett személyek nyelvére.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A feleket és az eljárás egyéb résztvevőit tájékoztatják arról a jogukról, hogy a bíróság előtti szóbeli eljárást tolmács segítségével a saját nyelvükön követhetik. Az említett személyek lemondhatnak a tolmácsoláshoz való jogukról, ha kijelentik, hogy ismerik az eljárás nyelvét. A jegyzőkönyvben feljegyzésre kerül, hogy a feleket és az egyéb résztvevőket tájékoztatták a jogaikról, valamint rögzítik e személyek nyilatkozatait is. A tolmácsolást tolmácsok végzik. A tolmácsolás költségeit az érintett fél vagy résztvevő viseli.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A ZPP 114. cikkének (2) bekezdése szerint a bíróság kellő időben megidézi a meghallgatásra a feleket, valamint minden olyan személyt, akinek a jelenlétét szükségesnek tartja. Az idézést a meghallgatás alapjául szolgáló beadvánnyal együtt kézbesítik a félnek, és abban meg kell jelölni azt a helyszínt, termet és időpontot, ahol és amikor a meghallgatásra sor kerül. Ha semmilyen beadványt nem kézbesítenek az idézéssel együtt, az idézésben meg kell jelölni a feleket, a jogvita tárgyát és a meghallgatáson elvégzendő intézkedéseket (a ZPP 114. cikkének (2) bekezdése).

Távmeghallgatás esetén a bíróság a szabályzat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a távmeghallgatásra vonatkozó idézésben rögzíti a következőket:

• azt, hogy milyen, a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platformot fognak használni,
• a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platformhoz való hozzáféréshez szükséges linket vagy arra vonatkozó információt, hogy mikor és hogyan fogják elküldeni a linket,
• szükség esetén a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platformmal kapcsolatos figyelmeztetéseket, amelyeket az eljárás résztvevőivel kifejezetten közölni kell,
• arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a felek a meghallgatással kapcsolatban PDF formátumban nyújthatnak be beadványokat vagy dokumentumokat,
• azt a telefonszámot vagy e-mail-címet, amelyen az eljárás résztvevői értesíthetik a bíróságot, ha technikai problémák miatt nem tudnak csatlakozni a távmeghallgatáshoz.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az eljárási költségekről való döntéshozatal során a bíróság csak az eljárás lefolytatásához szükséges költségek megtérítésére kötelezi a felet. A szükséges költségeket és a költségek összegét a bíróság határozza meg, melynek során minden körülményt gondosan megvizsgál, különös figyelmet fordítva a főtárgyalást előkészítő eljárásra vonatkozó szabályokra, amely eljárás írásbeli beadványokból, egy előkészítő tárgyalásból és egy főtárgyalásból áll.

Ha valamelyik fél bizonyításfelvételt kér, a bíróság végzésben arra kötelezi, hogy előzetesen helyezze letétbe a bizonyításfelvétel során várható költségek fedezéséhez szükséges összeget. Ha a bizonyításfelvételt mindkét fél indítványozza, vagy azt a bíróság hivatalból rendeli el, a bíróság mindkét felet felhívja arra, hogy a költségek fedezéséhez szükséges összeg felét helyezze letétbe. Ha a bíróság hivatalból rendelte el a bizonyításfelvételt, úgy rendelkezhet, hogy az adott összeget csak az egyik félnek kell letétbe helyeznie.

A pert teljes egészében elveszítő félnek kell viselnie az ellenérdekű fél és a beavatkozó fél részéről az eljárás során felmerült költségeket. A pervesztes fél oldalán beavatkozó fél köteles viselni a saját cselekményeivel kapcsolatban felmerült költségeket.

A felek részleges pernyertessége esetén a bíróság először megállapítja a felek pernyertességének százalékos arányát, majd a kevésbé sikeres fél százalékos arányát levonja a másik fél százalékos arányából, ezt követően pedig megállapítja az eredményesebb fél ügyben felmerült, az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges teljes költségének pontos összegét, végül pedig ennek a félnek megtéríti az említett teljes költség azon részét, amely a felek által az adott ügyben elért siker százalékos arányának figyelembevétele után megmarad. A pernyertesség arányát a megítélt követelések alapján kell megállapítani, melynek során azt is figyelembe kell venni, hogy a követelések alátámasztása érdekében benyújtott bizonyítékok milyen mértékben voltak sikeresek.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A tanúk írásbeli idézést kapnak, amely tartalmazza az idézett személy nevét, az adott időpontot és helyszínt, azt az ügyet, amelyre beidézték őket, valamint annak megjelölését, hogy tanúként idézik őket. Az idézésben a tanúkat tájékoztatják az igazolatlan távolmaradás következményeiről, valamint a felmerült költségek megtérítéséhez való jogukról. A bíró tájékoztatja a tanúkat arról, hogy megtagadhatják a tanúvallomást azon tények tekintetében, amelyekről a fél képviselőjeként értesültek az adott féltől, amelyekről gyóntatópapként értesültek a féltől vagy más személytől, valamint azon tények tekintetében, amelyekről a tanú ügyvédként, orvosként vagy más hivatás, illetve tevékenység gyakorlása során szerzett tudomást, ha az adott hivatás vagy tevékenység gyakorlása során megszerzett információkat bizalmasan kell kezelni. Ezenkívül a tanú nyomós okból megtagadhatja egyes kérdések megválaszolását, különösen akkor, ha az adott kérdés megválaszolásával súlyos szégyennek, jelentős vagyoni kárnak vagy büntetőeljárásnak tenné ki saját magát, egyenes ági rokonát (bármely rokonsági fokig), oldalági rokonát (a harmadik rokonsági fokig), házastársát vagy a házasság révén szerzett rokonait (a második rokonsági fokig) – akkor is, ha a házasság már véget ért –, gyámját vagy gyámoltját, valamint örökbefogadó szülőjét vagy örökbefogadott gyermekét. Az egyesbíró vagy a tanácselnök tájékoztatja a tanút, hogy megtagadhatja a feltett kérdésekre adott válaszokat.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Azt a tanút, akinek a meghallgatását a bizonyítási eljárás során javasolták, a bíróság felhívja, hogy a távmeghallgatás előtt nyújtsa be a bírósághoz a személyazonosító igazolványa vagy a személyazonosságát igazoló egyéb okirat másolatát vagy beszkennelt példányát, illetve ha lehetséges, más módon állapítja meg a tanú személyazonosságát (a szabályzat 8. cikkének (1) bekezdése). A távmeghallgatáson a bíróság az eljárás többi résztvevőjét felhívja, hogy adják meg az azonosításukhoz szükséges adatokat, és szükség esetén e cikk vonatkozó bekezdésével összhangban megállapítja a személyazonosságukat (a szabályzat 8. cikkének (2) bekezdése). A bíróság határozza meg, hogy az e cikkben említett információkat milyen kommunikációs eszközökkel kell a rendelkezésére bocsátani (a szabályzat 8. cikkének (3) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A bíróság úgy határozhat, hogy a tanúnak a nyilatkozattételkor vagy a meghallgatása előtt esküt kell tennie. Az esküt szóban kell letenni, melynek során a következőket kell kijelenteni: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre őszintén válaszoltam, és hogy semmilyen általam ismert információt nem hallgattam el az üggyel kapcsolatban.” Az írni és olvasni tudó néma tanúk az eskü szövegének aláírásával, a siket tanúk pedig az eskü szövegének a felolvasásával teszik le az esküt. Ha a siket vagy néma tanúk nem tudnak írni vagy olvasni, tolmács segítségével teszik le az esküt. Ha a tanút újra meghallgatják, nem teszi le újra az esküt, hanem emlékeztetik a már letett esküre. Nem kell esküt tenniük azoknak a tanúknak, akik a meghallgatás időpontjában még nem érték el a nagykorúságot, vagy nem képesek megérteni az eskü jelentését.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A távmeghallgatás időpontjának kitűzése előtt a bíróság megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a meghallgatás technikai és egyéb feltételei (a szabályzat 11. cikkének (1) bekezdése). Ha a távmeghallgatás időpontjának kitűzése után, de a meghallgatás megtartása előtt megállapítást nyer, hogy a meghallgatás nem tartható meg a kitűzött időpontban, a bíróság elhalasztja a tárgyalást, és új távmeghallgatást vagy a bíróság épületében megtartandó új meghallgatást tűz ki, attól függően, hogy az eredeti meghallgatásra miért nem került sor (a szabályzat 11. cikkének (2) bekezdése). Ebben az esetben a kitűzött időpontban a távmeghallgatás helyett a bíróság épületében is megtartható a meghallgatás, ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik (a szabályzat 11. cikkének (3) bekezdése). Ha a távmeghallgatás során technikai problémák merülnek fel, a bíróság megpróbálja megoldani azokat, és folytatja a meghallgatást. Ha a meghallgatás nem folytatható az eljárás összes résztvevőjével, azonban ez az egyik fél esetében nem akadályozza a meghallgatást, a bíróság folytatja a meghallgatást. Ellenkező esetben a bíróság e cikk (2) bekezdésének megfelelően jár el (a szabályzat 11. cikkének (4) bekezdése).

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Nem kérnek további információkat a megkereső bíróságtól.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A 2022. október 10-i 149. sz. törvényerejű rendelet az olasz jogba bevezette annak lehetőségét, hogy a meghallgatásokra bizonyos feltételek mellett audiovizuális távoli hozzáféréssel kerüljön sor (a polgári perrendtartás 127a. cikke). Az olasz polgári eljárásokban a bíró videokonferencia útján történő meghallgatást akkor rendelhet el, ha csak a felek, az ügyvédjeik, az ügyész és a bírósági asszisztensek vannak jelen. A tanúk meghallgatásához azonban kötelező személyesen megjelenniük a bíróság előtt. Következésképpen a tanúk olasz bíróságok előtti meghallgatása esetében nem megengedett a videokonferencia.

Ez azt jelenti, hogy amikor egy olasz bírósághoz a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12. és azt követő cikkei értelmében bizonyításfelvétel iránti kérelmet nyújtanak be, a tanúnak mindig személyesen kell megjelennie a bíróság előtt.

Mindazonáltal, ha az olasz bíróság a rendelet 12. és azt követő cikkei értelmében vett megkeresés alapján hallgatja meg a tanút, lehetséges, hogy a megkereső bíró videokonferencia útján vesz részt a meghallgatáson, még akkor is, ha a belföldi polgári ügyek esetében erre nincs lehetőség, mivel ezek az intézkedések nem sértik az olasz jogrend alapelveit, továbbá nem sérti azt az elvet sem, hogy a polgárok szabadon dönthetnek az ily módon történő meghallgatásról (Olaszországban nem lehetséges a kényszerítés).

Ami a más tagállam igazságügyi hatósága általi bizonyításfelvétel eltérő esetét illeti, a rendelet 19. és 20. cikkének rendelkezései szerint lehetőség van videokonferencia igénybevételére, mivel a tanúk videokonferencia útján történő meghallgatásának tilalma nem minősül eljárásjogi közrendi szabálynak.

E tekintetben általában azt az eljárást alkalmazzák, hogy a tanút a külföldi bíróság videokonferencia útján hallgatja meg, miután az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Ügyek és Igazságügyi Együttműködési Ügyek Főigazgatóságán létrehozott központi hatóság helyt adott a kérelemnek.

Miután helyt adtak a kérelemnek, a külföldi bíróság az általa előnyben részesített audiovizuális összeköttetési rendszer használatával, az olasz igazságügyi hatóság közreműködése nélkül lefolytathatja a tanú meghallgatását. A megkereső bíróságnak minden esetben tájékoztatnia kell a vallomástételre felkért személyt arról, hogy a bizonyításfelvétel önkéntes alapon történik, és a rendelet 19. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban tartózkodnia kell a kényszerítő intézkedések alkalmazásától.

Ha a megkereső hatóság vagy a vallomástételre felkért személy kifejezetten kéri, a videokonferenciára a Büntetés-végrehajtási Osztály (DAP) által rendelkezésre bocsátott berendezések igénybevételével a bíróság helyiségeiben is sor kerülhet.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Lásd az 1. kérdésre adott választ. Az olasz bíróságok nem hallgathatják meg a tanúkat videokonferencia útján, ellenben a közvetlen bizonyításfelvételt kérő külföldi bíróság igen.

A felek és a műszaki tanácsadók a polgári perrendtartás 127a. cikkében és a polgári perrendtartás végrehajtási rendelkezéseinek 196k. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban videokonferencia útján is meghallgathatók, többek között az olasz bíróságok által is.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincs semmilyen korlátozás a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítékok típusát illetően.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Lásd az 1. kérdésre adott választ. Tekintettel különösen arra, hogy – miként azt a fentiekben is kifejtettük – a videokonferencia alkalmazása csak közvetlen bizonyításfelvétel esetében megengedett, a konkrét intézkedésekről a megkereső bíróság szabadon dönthet. Nincs semmilyen korlátozás, és az adott személy otthonról is meghallgatható; az olasz állam azonban külön kérésre rendelkezésre bocsáthatja a bíróság helyiségeit és a Büntetés-végrehajtási Osztály (DAP) berendezéseit.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A meghallgatások videokonferencia útján történő rögzítése általában nem megengedett (a polgári perrendtartás végrehajtási rendelkezéseinek 196k. cikke). Ha azonban a tárgyalás helye szerinti állam joga alapján szükség van a felvételre, a megkereső bíróság számára engedélyezhető, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel rögzítse a tárgyalást. A munkajogi és társadalombiztosítási ügyekben tartott meghallgatásokról mindig készülhet hangfelvétel (a polgári perrendtartás 422. cikke). A külföldi bíróság által végzett közvetlen bizonyításfelvétel esetén a rögzítés akkor megengedett, ha a megkereső hatóság jogrendszere azt lehetővé teszi.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) Az olasz bíróságok olasz nyelven folytatják le a meghallgatásokat, és a bizonyításfelvétel is ezen a nyelven történik; szükség esetén igénybe vehető tolmács, de a költségeket a megkereső államban az ügyben részt vevő felek viselik;

b) A megkereső állam bírósága a saját jogrendszerében előírt nyelvet használja, szükség esetén tolmács bevonásával.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Lásd a 6. pontot.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

a) A rendelet 12. és azt követő cikkei által szabályozott esetekben a bíróság szervezi meg a meghallgatást, de a bizonyítást kérő fél ügyvédjének kell gondoskodnia a tanú beidézéséről;

b) A rendelet 19. és azt követő cikkei által szabályozott esetekben a feleknek meg kell nevezniük a videokonferencia útján meghallgatandó személyt, megjelölve a bíróság által meghatározott helyet, dátumot és időpontot, a csatlakozás módját és az alkalmazandó platformot. Azokban az esetekben, amikor a tanút a Büntetés-végrehajtási Osztály berendezéseinek igénybevételével a bíróság helyiségeiben hallgatják meg, körülbelül 30 napra van szükség a kapcsolatfelvétel megszervezéséhez. Az időpontról az olasz központi hatóság hivatalával kell egyeztetni, mivel az a helyiségek rendelkezésre állásától függ.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Olaszország nem kéri a videokonferencia megszervezésével kapcsolatos költségek megtérítését. E költségeket az Igazságügyi Minisztérium viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Erről a megkereső állam köteles tájékoztatást nyújtani.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Ha a videokonferenciára bírósági hivatalban kerül sor, egy bírósági tisztviselő ellenőrzi a személy személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A megkereső állam bírósága és joga az eskütétel módját is szabályozza; az eskü olasz nyelvű szövegéről nem rendelkeznek. Az olasz alkotmánybíróság szerint a tanú vallási okokból megtagadhatja az eskütételt, de nem tagadhatja meg az igazmondásra vonatkozó ünnepélyes kötelezettségvállalást.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Ha a személyt a Büntetés-végrehajtási Osztály által biztosított berendezések igénybevételével hallgatják meg, a létesítményeket rendelkezésre bocsátó osztály teszteket végez a szoftver és a berendezés kompatibilitásának ellenőrzése érdekében, és felveszi a kapcsolatot a megkereső bíróság hivatalával annak érdekében, hogy meggyőződjön az összeköttetés működéséről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Általában, ha a formanyomtatványokat helyesen töltötték ki, nincs szükség további információkra (az N formanyomtatványt és a műszaki adatokat is ideértve). Ellenkező esetben a hivatalok kapcsolatba lépnek egymással a problémák megoldása vagy további információk szerzése érdekében.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Lehetőség van videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső állam bíróságának részvételével, akár közvetlenül a tagállam bírósága által. Amennyiben a bizonyításfelvételre a megkereső állam bíróságának részvételével kerül sor, a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. A kérelemnek a bíróság nyilvántartó hivatalához történő beérkezését követően az ügyet olyan bíróhoz utalják, aki meghallgató bíróként jár el, és biztosítja, hogy a bizonyításfelvételi eljárást a nemzeti szabályoknak megfelelően folytassák le. A bíró elrendeli a tanúnak szóló idézés személyes kézbesítését, és meghatározza a személy/tanú bíróságon való megjelenésének konkrét időpontját.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek ilyen korlátozások, minden tanú meghallgatható videokonferencia útján. A polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincs semmilyen korlátozás a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében. A polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók.

Ha a megkeresés a megkeresett bíróság általi bizonyításfelvételt is magában foglalja (a rendelet 12–14. cikke), a tanúnak/személynek videokonferencia útján történő meghallgatás céljából meg kell jelennie a bíróságon. A meghallgatásra egy videokonferenciához megfelelően felszerelt tárgyalóteremben kerül sor, ahol a videokonferencia zavartalan lebonyolításának biztosítása érdekében informatikai szakemberek is jelen vannak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A meglévő eljárási keret nem teszi lehetővé a videokonferencia rögzítését, de az eljárásról részletes jegyzőkönyvet vezetnek.

a) Ha a tanúvallomást a megkereső bíróság nevében veszik fel, a meghallgatást görög nyelven tartják egy tolmács jelenlétében, aki a tanú nyelvére fordít.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A meglévő eljárási keret nem teszi lehetővé a videokonferencia rögzítését, de az eljárásról részletes jegyzőkönyvet vezetnek.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) Ha a tanúvallomást a megkereső bíróság nevében veszik fel, a meghallgatást görög nyelven tartják egy tolmács jelenlétében, aki a tanú nyelvére fordít.

b) Ha a tanúvallomást közvetlenül a megkereső bíróság veszi fel, a tárgyalást a megkereső bíróság nyelvén tartják.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) Polgári ügyekben rendszerint a tolmácsot kérő fél gondoskodik a tolmács jelenlétéről és díjazásáról. Nem rendelkeznek arról, hogy a tolmácsnak hol kell tartózkodnia a meghallgatás során. A gyakorlatban azonban tolmács a többi résztvevővel együtt a tárgyalóteremben van jelen.

b) Közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság feladata tolmácsot találni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Amennyiben az eljárásra az (EU) 2020/1783 rendelet 12–14. cikke alapján kerül sor, a videokonferencia lebonyolításának részleteit, valamint az egyéb intézkedéseket a megkereső és a megkeresett bíróság bírái a videokonferencia előtt határozzák meg. A személy/tanú értesítésére a polgári perrendtartás szabályai vonatkoznak. A tanúnak szóló idézést ezért bírósági végrehajtó kézbesíti a személynek, és a személyt legalább 7 nappal korábban felkérik a bíróságon való megjelenésre. A meghatározott napon a meghallgató bíró tájékoztatja továbbá a személyt/tanút az idézés okairól, és új időpontot tűz ki a meghallgatásra/videokonferenciára, megfelelően értesítve az adott személyt.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videokonferencia alkalmazásáért nem számítanak fel költséget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső bíróságtól kapott biztosíték.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bíróságra beidézett személynek rendelkeznie kell a kézbesített iratokkal, azaz a bírósági végrehajtó által a jogi eljárás szabályai szerint kézbesített, tanúnak szóló idézéssel. Ezen túlmenően, ha kétség merül fel a jelen lévő személy/tanú személyazonosságát illetően, a meghallgató bíró kérheti az adott személy személyazonosságát igazoló személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély vagy azzal egyenértékű hivatalos okmány bemutatását.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A tanúvallomás felvétele előtt az illetékes bíró megkérdezi a tanút, hogy eskü alatti nyilatkozatot vagy esküvel megerősített írásbeli nyilatkozat kíván-e tenni.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A bíróság nyilvántartó hivatala minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a videokonferencia előtt és alatt megfelelő technikai támogatást nyújtson. A videokonferencia zavartalan lebonyolításának biztosítása érdekében az informatikai szakemberek a videokonferencia teljes időtartama alatt jelen vannak.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróság minden olyan információt megad, amelyre az eljárás lefolytatásához szükség van. A videokonferencia előtt bármikor további szükséges információk adhatók.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A bírónak észszerű határidőn belül döntenie kell arról, hogy a másik ország képviselői igénybe vehetik-e a videokonferencia lehetőségét, és a kérelmezővel a videokonferencia megkezdése előtt külön fel kell venni a kapcsolatot.

A bíró valamennyi kérdésben a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel (Civilprocesa likums) összhangban dönt.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A tanúk és a szakértők egyaránt meghallgathatók.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 108. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tanú meghallgatására bírósági videokonferencia-kapcsolat útján is sor kerülhet a tanú tartózkodási helyén vagy egy kifejezetten erre a célra kialakított helyen.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikke ehhez hasonlóan úgy rendelkezik, hogy a szakértő meghallgatására bírósági videokonferencia-kapcsolat útján is sor kerülhet a szakértő tartózkodási helyén vagy egy kifejezetten erre a célra kialakított helyen.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Erről a bíróságnak kell döntenie.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A polgári perrendtartásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a bírósági videokonferenciát az érintett személy tartózkodási helyével vagy egy kifejezetten erre a célra kialakított hellyel létesített videokonferencia-kapcsolat segítségével kell lefolytatni.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 61. cikke szerint a bírósági meghallgatást teljes egészében technikai eszközökkel rögzítik. A hangfelvétellel vagy más technikai eszközzel megszerzett anyagot az ügy irataiban rögzítik, és azokkal együtt tárolják, vagy a bírósági információs rendszerben helyezik el és tárolják.

Az eljárásban részt vevő feleknek a bírósági tárgyalások rögzítéséhez való joga tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény 152. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírósági tárgyalások írásban vagy más módon rögzíthetők, feltéve, hogy az nem okoz fennakadást a tárgyalás menetében. Fényképek, filmfelvételek és videók csak a bíróság engedélyével készíthetők a bírósági tárgyaláson. E kérdés eldöntése előtt a bíróság meghallgatja az eljárásban részt vevő felek véleményét.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerint a megkeresett bíróság a nemzeti jogának megfelelően teljesíti a megkeresést. A polgári perrendtartásról szóló törvény 13. cikkének (1) bekezdése szerint Lettországban az eljárásokat az ország hivatalos nyelvén kell lefolytatni.

b) A bírósági meghallgatást akkor is az ország hivatalos nyelvén kell lefolytatni, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor, mivel a polgári perrendtartásról szóló törvény 689. cikkének (4) bekezdése értelmében egy másik ország közvetlen bizonyításfelvételre irányuló kérelmének teljesítésében az a bíróság vesz részt, amelynek illetékességi területén a felvenni kívánt bizonyíték forrása található.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 691. cikke. Más ország bizonyításfelvétel iránti kérelmének teljesítése a felek vagy a másik ország illetékes bíróságának képviselői jelenlétében vagy részvételével

(1) A másik országnak az (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. vagy 14. cikke szerinti bizonyításfelvétel iránti kérelmét teljesítő bíróság értesíti a másik ország illetékes bíróságának képviselőit vagy a feleket, illetve azok képviselőit a bizonyításfelvétel időpontjáról és helyéről, valamint a részvétel feltételeiről.

(2) A bíróság megállapítja, hogy a másik ország illetékes bíróságának képviselői, illetve a felek vagy képviselőik igényelnek-e tolmácsot.

(3) Ha az e cikk (1) bekezdésében említett személyek nem ismerik Lettország hivatalos nyelvét, és nem merülnek fel jelentős gyakorlati akadályok, a másik ország illetékes bíróságának képviselői, illetve a felek vagy képviselőik kérelmére tolmács vesz részt a bizonyítási cselekményben.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A jogi segítségnyújtás iránti kérelmet mindkét esetben megfelelő időben, lehetőleg legalább 60 nappal a tervezett videokonferencia előtt kell benyújtani.

A tervezett videokonferencia előtt időt kell biztosítani a kapcsolat tesztelésére.

A videokonferencia iránti kérelemben fel kell tüntetni a technikai paramétereket.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 694. cikke. Más ország által benyújtott, bizonyításfelvétel iránti kérelmek teljesítésének a költségei

(1) Az (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkének (3) bekezdésében meghatározott esetekben a bíróság felhívhatja az illetékes külföldi bíróságot, hogy a másik ország bizonyításfelvétel iránti kérelmének a teljesítéséig előlegezze meg a szakértői díjakat.

(2) Az (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében meghatározott esetekben a bíróság felhívhatja az illetékes külföldi bíróságot, hogy a másik ország bizonyításfelvétel iránti kérelmének a teljesítését követően fizesse meg a következőket:

1. a szakértőknek és a tolmácsoknak fizetendő díjak;

2. azok a költségek, amelyek akkor merülnek fel, amikor a másik ország bizonyításfelvétel iránti kérelmét az illetékes külföldi hatóság kérésére a másik ország eljárásaival összhangban teljesítik;

3. azok a költségek, amelyek akkor merülnek fel, amikor a másik ország bizonyításfelvétel iránti kérelmét az illetékes külföldi hatóság kérésére technikai eszközökkel teljesítik.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az adott személy tájékoztatásához szükséges információkat a másik országnak kell elkészítenie.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzi az érintett személy személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A polgári perrendtartásról szóló törvény nem rendelkezik ilyen eljárásról. A másik ország illetékes hatósága azonban kérheti a bíróságot, hogy döntsön az eskü kérdésében.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia időpontja előtt és a videokonferencia tesztelését megelőzően az érintett felek kötelesek megosztani egymással a technikai paramétereket, valamint a kapcsolattartó személyek (a bíróságon és a technikai segítségnyújtást biztosító intézményben dolgozó kapcsolattartó személyek) adatait.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A műszaki információkra és a műszaki leírásra van szükség.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, mindkét eljárás lehetséges. A Luxemburgnak címzett megkeresések többsége a megkereső tagállam bírósága által videokonferencia útján történő tanúmeghallgatást érint.

Nincsenek a videokonferenciára vonatkozó külön rendelkezések, így az új polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv tanúk meghallgatására, a bíró általi közvetlen értékelésre és a felek személyes megjelenésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Jelenleg nincs a videokonferenciára vonatkozó ítélkezési gyakorlat.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia tanúk, illetve bizonyos esetekben a felek és bírósági szakértők meghallgatására használható. Mindazonáltal eddig csak tanúk meghallgatására irányuló megkeresések érkeztek.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Az egyetlen korlátozás, hogy a tanú meghallgatása önkéntes alapon zajlik. Amennyiben a tanú megtagadja a meghallgatáson való részvételt, a luxemburgi hatóságoknak nincs módjuk arra, hogy kötelezzék a részvételre.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyítéknak olyannak kell lennie, amely beszerezhető a szükséges műszaki berendezésekkel ellátott bírósági helyiségben.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Amennyiben a megkereső állam rögzíteni kívánja a videokonferenciát, be kell szereznie a Luxemburgban meghallgatott tanú kifejezett hozzájárulását. Luxemburg megkeresett államként nem rögzíti a videokonferenciát.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) francia, német nyelven.

b) bármilyen nyelven.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A luxemburgi bíróság, mint a megkeresett állam bírósága, szükség esetén gondoskodik tolmácsról, akár a megkereső állam hatóságaival, akár a meghallgatandó személlyel folytatandó kommunikáció céljából. A tolmácsnak jelen kell lennie a bizonyításfelvételt végző bíróságon.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A luxemburgi hatóságok, és konkrétabban a bizonyításfelvételre hatáskörrel rendelkező bíróság kapcsolatba lép a megkereső állam hatóságaival annak érdekében, hogy megállapodjanak a videokonferencia napjáról és időpontjáról. Az idézést legalább 15 nappal a meghallgatás előtt kézbesíteni kell. A luxemburgi hatóságok felelnek a résztvevők megidézéséért.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videokonferencia használatának költségeit és a tanúk kiadásait a luxemburgi állam viseli. A tolmácsolás költségeit a megkereső állam viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A személy tájékoztatást kap az idézésben, valamint a bíróság, illetve a hivatal részéről a videokonferenciát megelőzően.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A luxemburgi bíróság, mint a megkeresett állam bírósága, a meghallgatás elején személyazonosság-ellenőrzést végez a személyazonosító okmányok vizsgálata révén.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A tanúknak esküt kell tenniük, hogy igazat mondanak. Tájékoztatják őket arról, hogy hamis vallomás esetén pénzbüntetés vagy szabadságvesztés szabható ki velük szemben.

Az esküt a megkereső bíróság előtt teszik le.

A 19. cikk esetében a megkereső állam saját feltételeit alkalmazza. A videokonferencia során jelen levő luxemburgi bíró, mint a megkeresett állam bírósága, csak probléma esetén avatkozik közbe.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferenciára megjelölt napon és időpontban egy bíró, egy tisztviselő, egy technikus, és szükség esetén egy tolmács van jelen.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia megszervezése céljából tisztázni kell tenni néhány műszaki kérdést. A videokonferencia révén lebonyolított meghallgatás sikere tehát a megfelelő előzetes felkészüléstől és a kapcsolattartó pontok közötti hatékony együttműködéstől függ.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság akár a fél indítványára, akár hivatalból elrendelje, hogy a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatására, illetve – ha az ellen a szemletárgy birtokosa nem tiltakozik – a szemle lefolytatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor. Az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás abban az esetben rendelhető el, ha célszerű, azaz például az eljárás lefolytatását meggyorsítja, ha a meghallgatás a tárgyalás kitűzött helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, vagy ha azt a tanú védelme indokolja.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás szabályait a Pp. XLVII. Fejezete, illetve a polgári eljárásban a tárgyalás, a meghallgatás elektronikus hírközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló 19/2017. (XII. 21.) IM rendelet [a továbbiakban: 19/2017. (XII. 21.) IM rendelet] tartalmazza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs korlátozás az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatható személyek tekintetében, tehát meghallgathatók ezen a módon a felek és más perbeli személyek, a tanúk, a szakértők és a szemletárgy-birtokosok is.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás, személyes meghallgatás vagy szemle keretében a felek és más perbeli személyek, a tanú és a szakértő meghallgatására, illetve szemle lefolytatására kerülhet sor.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Az elektronikus hírközlőhálózat útján történő meghallgatásra sor kerülhet bíróság vagy egyéb szerv épületében is, az erre a célra kialakított helyiségben, amennyiben az elektronikus hírközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételek fennállnak.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A Pp. szabályai szerint a per érdemi tárgyalási szakában a bíróság bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból is elrendelheti, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalásról, személyes meghallgatásról vagy szemléről a jegyzőkönyvet egy képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel útján készítsék el, ha annak technikai feltételei rendelkezésre állnak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A 2020/1783 rendelet 12-14. cikke szerinti kérelmek esetében a 12. cikk (2) bekezdése alapján főszabály szerint a Pp. szabályai szerint kell eljárni. A Pp. szerint a bírósági eljárás nyelve a magyar, ugyanakkor a magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány. A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, illetve nemzetközi egyezményben meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. Ha ennek érdekében szükséges, a bíróság köteles tolmácsot alkalmazni. Egyébiránt, a 2020/1783 rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján a megkereső bíróság kérheti, hogy a kérelmet a nemzeti jogában előírt különös eljárás keretében teljesítsék. A megkeresett bíróság a kérelmet a különös eljárás keretében teljesíti, kivéve, ha az összeegyeztethetetlen nemzeti jogával, vagy ha annak jelentős gyakorlati akadályok miatt nem tud eleget tenni. Ha a megkeresett bíróság az említett okok valamelyike miatt nem teljesíti a kérelem különös eljárás keretében való teljesítése iránti kérelmet, arról a megkereső bíróságot tájékoztatja.

A 19–21. cikk szerinti kérelmek esetében a 2020/1783 rendelet 19. cikk (8) bekezdése alapján a megkereső bíróság tagállamának jogával összhangban kell lefolytatni a közvetlen bizonyításfelvételt.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A 12–14.cikk szerinti kérelmek esetében, ha az anyanyelv, regionális vagy nemzetiségi nyelv használatának biztosítása érdekében szükséges, a megkeresett bíróság köteles tolmácsot alkalmazni.

A Pp. nem tartalmaz arra vonatkozó speciális rendelkezést, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tolmácsnak pontosan hol kell tartózkodnia, azt viszont biztosítja, hogy a tolmács az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben jelen legyen. A 19/2017. (XII. 21.) IM rendelet alapján a továbbított felvételen a tolmácsnak is látszódnia kell.

A 19–21. cikk szerinti kérelmek esetében a 20. cikk (2) bekezdésének megfelelően, kérés esetén a megkereső bíróság részére segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy szükség esetén tolmácsot találjon.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság a tárgyalásra, a személyes meghallgatásra vagy a szemlére szóló idézéssel együtt kézbesíti a megidézetteknek. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság haladéktalanul megküldi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetve egyéb szervnek is.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra való idézés tekintetében a Pp. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket. A tárgyalásra szóló idézést olyan időben kell kiadni a megidézetteknek, hogy a kézbesítés szabályszerűségének igazolásául szolgáló tértivevény a bíróságra még a tárgyalást megelőzően visszaérkezzen.

A perfelvételi tárgyalást főszabály szerint úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Ezt az időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

A  19–21. cikk szerinti kérelmek esetében a  19. cikk (4) és (8) bekezdéseinek megfelelően kell eljárni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségek változóak, azok fedezetéről (letétbehelyezéséről, előlegezéséről) – amennyiben azt a megkeresett bíróság kéri – a megkereső bíróságnak kell gondoskodnia. A felek e kiadások és költségek viselésére vonatkozó kötelezettségére a megkereső bíróság tagállamának joga irányadó.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A 2020/1783 rendelet 19. cikk (2) bekezdése szerint a megkereső bíróság tájékoztatja az érintett személyt a meghallgatás önkéntes jellegéről. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény 80. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a videókonferencia megszervezésében közreműködő magyar bíróságnak is tájékoztatatnia kell a meghallgatott tanút, hogy közreműködése önkéntes.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása

• az általa a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és
• a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatásával

történik.

Ha a bíróság a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, a tanú személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatása során biztosítani kell, hogy azt csak a tárgyalást vezető elnök – ha a meghallgatást, illetve a szemlét bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár – tekinthesse meg.

A bíróság az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy

• személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
• a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről

elektronikus úton, vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződik.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A Pp. szerint eskünek a perben nincs helye.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A Pp. az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy számára biztosítja a jelenlétet.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás megkezdése előtt a kezelő személynek az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működéséről teljeskörűen meg kell győződnie. Ha a technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya áll fenn, a kezelő személy a hibát a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bírónak azonnal jelenti, valamint haladéktalanul gondoskodik a hiba elhárításáról, majd a hibát és a megtett intézkedéseket írásban is jelenti felettesének. A hiba elhárításáig az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás nem kezdhető meg, valamint nem folytatható tovább. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök hibája vagy nem megfelelő működtetése mellett végzett eljárási cselekményt a szükséges mértékben meg kell ismételni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

További információ szükségessége általánosságban nem merül fel.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A videókonferencia útján meghallgatott személyek bizonyítékait a megkereső tagállam bírósága a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján benyújtott kérelem alapján közvetlenül is felveheti. Az illetékes hatóság a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének (4) bekezdése alapján kijelölhet egy máltai bíróságot a bizonyításfelvételben való részvételre. Ilyen esetekben a máltai bíróság a Szervezeti és Polgári Perrendtartás (a Máltai Törvénytár 12. fejezete) 97A. cikkének (3) bekezdése értelmében bírósági asszisztenst jelölhet ki erre a célra.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a megkeresett bíróság saját belátása szerint engedélyezheti a bizonyításfelvétel videókonferencia útján történő lefolytatását az általa szükségesnek ítélt feltételek és utasítások mellett. Ezt a Szervezeti és Polgári Perrendtartás 622B. cikkének (2) bekezdése (a Máltai Törvénytár 12. fejezete) szabályozza. E rendelkezés értelmében a megkeresett bíróság azt is elrendelheti, hogy a videókonferencia útján történő bizonyításfelvételre adott esetben a megkereső bíróság részvételével kerüljön sor.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nem rendeltek el ilyen korlátozásokat. A tanúk, szakértők és felek mindegyike meghallgatható videókonferencia útján, kivéve, ha ez ellentétes a nemzeti jog alapelveivel. A tanúk kompetenciájára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a tanút személyesen vagy videókonferencia útján hallgatják meg.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Ilyen korlátozások nincsenek, azzal a feltétellel, hogy a bizonyításfelvétel iránti kérelem nem ellentétes a nemzeti jog alapelveivel.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A Szervezeti és Polgári perrendtartás 622B. cikkének (2) bekezdése (a Máltai Törvénytár 12. fejezete) a megkeresett bíróság mérlegelési jogkörébe utalja a videókonferencia útján történő vizsgálat helyszínének meghatározását. A gyakorlatban a videókonferenciát gyakran a bíróság épületében rendezik meg.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a bizonyítékok hang- vagy videófelvétele a bíróságokon a Szervezeti és Polgári Perrendtartás 622B. cikkének (1) bekezdése (a Máltai Törvénytár 12. fejezete) értelmében a meglévő hangrögzítő rendszer segítségével megengedett.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a tárgyalást a bírósági eljárásokról (az angol nyelv használata) szóló törvény (a Máltai Törvénytár 189. fejezete) 2. cikke szerint, adott esetben máltai nyelven vagy angol nyelven kell lefolytatni. Ha a tanúvallomást tevő személy sem a máltai, sem az angol nyelvet nem érti, a megkeresett bíróság tolmácsot rendelhet ki.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a meghallgatás nyelve attól függ, hogy a bizonyításfelvétel máltai bíróság vagy kijelölt igazságügyi asszisztens részvételével történik-e (lásd az 1. kérdést).

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a tolmácsokat a megkeresett bíróság nevezi ki a Szervezeti és Polgári perrendtartás 596. cikkével összhangban (a Máltai Törvénytár 12. fejezete). A tolmácsok kijelölése a tanúvallomást tevő fél ideiglenes költségére történik. A tolmácsoknak azon a helyen kell tartózkodniuk, ahol a megkeresett bíróság a meghallgatás lefolytatását elrendeli (lásd a 4. kérdést).

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a megkereső bíróság feladata a tolmácsok kijelölése és a tolmácsok tartózkodási helyéről szóló döntés.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott megkeresések esetében a meghallgatandó személyt idézéssel idézik be az ott megjelölt időpontra és helyre. Az idézést legalább egy hónappal a meghallgatás előtt kell kibocsátani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az idézésnek a meghallgatandó személy részére történő kézbesítésére.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján benyújtott megkeresések esetében a meghallgatás időpontjáról és helyéről a megkereső bíróság közvetlenül is értesítheti a meghallgatandó személyt. A meghallgatás helyéről és idejéről a meghallgatandó személyt az illetékes hatóság elektronikus levél vagy telefon útján is értesítheti. E célból a megkeresett bíróságnak meg kell adnia a meghallgatandó személy szükséges elérhetőségeit.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videókonferencia használata ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ilyen esetekben a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a megkereső bíróság feladata, hogy a közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem benyújtását megelőzően biztosítsa, hogy a bizonyításfelvétel önkéntes alapon történjen.

Amennyiben a megkereső bíróság nem tudja megadni a meghallgatandó személy elérhetőségét (a 8. kérdésben említettek szerint), ez általában arra utal, hogy a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelmény nem teljesült, kivéve, ha a megkereső és a megkeresett bíróság vagy az illetékes hatóságok kölcsönös együttműködése révén más módon ellenőrizhető e rendelkezés betartása.

Továbbá ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének (4) bekezdése alapján máltai bíróságot vagy igazságügyi asszisztenst bíztak meg a meghallgatáson való részvétellel, a bíróság vagy adott esetben az igazságügyi asszisztens közvetlenül tájékoztathatja a meghallgatandó személyt a bizonyításfelvétel önkéntes alapjáról.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott megkeresés esetén a megkeresett bíróság megállapítja a meghallgatandó személy személyazonosságát, és szükség esetén ellenőrzi azt a személyazonosító igazolványa vagy útlevele alapján. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a tanúnak feltett első kérdés az, hogy eskü alatt mondja meg a nevét.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti megkeresés esetén a megkereső bíróság feladata a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzése.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzeti jog szerint a tanúvallomást megelőző eskü letételét általában a Szervezeti és Polgári perrendtartás szabályozza (a Máltai Törvénytár 12. fejezete). A római katolikus vallású személytől az e valláshoz tartozó személyeknél szokásos eskü vehető; a nem ilyen vallású személyt oly módon kell felesketni, amely szerinte lelkiismeretileg leginkább köti őt. A tanú esküt tesz, hogy az igazat, a teljes igazat és csakis az igazat mondja.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetén azonban nincsenek az eskütételre vonatkozó nemzeti követelmények. Az eskütétel a megkereső bíróság feladata, a megkereső bíróság szerinti tagállam jogának megfelelően.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az illetékes kapcsolattartó az alábbi személy:

Nathalie Cutajar, rangidős titkár

Elérhetőség: +356 25902346

nathalie.cutajar@courtservices.mt

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A tárgyalás időpontját megelőzően a következők megadását kérjük a megkereső bíróságtól:

1. időzóna;
2. tesztelési időpont (nap és óra);
3. fix IP-cím;
4. a műszaki kapcsolattartó elérhetősége.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A holland polgári eljárásjogban erre a kérdésre vonatkozóan nincs általános szabályozás. A videokonferencia ugyanakkor nincs kizárva, így ezekben az esetekben a törvény alapján lehetőség van rá.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Ha valamely személy a polgári eljárásjog alapján meghallgatható, főszabályként ez videokonferencia útján is lehetséges. Erről nincs külön rendelkezés a polgári eljárásjogban.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek konkrét korlátozásokra vonatkozó szabályok. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandóak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A videokonferencia útján történő meghallgatásra nem vonatkoznak külön szabályok. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandóak. Az a szabály, hogy a személyeket a bíróságon kell meghallgatni. Kivétel tehető, ha a tanú beteg vagy más okból nem tud a bíróságra utazni (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv [Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering] 175. cikke).

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Valamely tanú holland bíróság által videokonferencia útján történő meghallgatása a rendes tárgyalás élő közvetítésével azonosan minősül. A törvény szerint a vizsgálóbíró a tanú meghallgatásáról bírósági jegyzőkönyvet vezet. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatásokra, és így azokat is bírósági jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A törvény nem tiltja a bírósági jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvétel készítését, de ez a felvétel nem tekinthető a bírósági jegyzőkönyvvel egyenértékűnek.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a megkeresett bíróság Hollandiában található, a meghallgatás holland nyelven történik. E tekintetben nincsenek külön szabályok. A holland végrehajtási jogszabályok lehetővé teszik az illetékes hatóság számára a jogszerű eljárás érdekében általa hasznosnak vagy szükségesnek ítélt, közvetlen bizonyításfelvételre vonatkozó feltételek kikötését.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A holland polgári eljárásjog nem tartalmaz a tolmácsokra vonatkozó külön rendelkezéseket. Hollandiában polgári ügyekben főszabály szerint a feleknek kell a saját tolmácsukról gondoskodniuk.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A holland végrehajtási jogszabályok alapján a megkeresett bíróság határozhatja meg melyik fél felelős a bizonyításfelvétel iránti kérelem alapján történő idézés kézbesítéséért.

Azon idézés kézbesítéséről, amelyet nem az egyik fél kézbesít, a megkeresett bíróság hivatalvezetője intézkedik. A holland polgári eljárásjog szerint a tanúkat legalább egy héttel (egy jövőbeli törvény szerint legalább 10 nappal) a meghallgatás előtt be kell idézni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Nem a felek viselik a különleges forma és kommunikációs technológia költségeit. E költségeket a holland jog értelmében nem lehet továbbhárítani. Azokat az állam viseli, az államtól pedig az 1206/2001/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (4) bekezdése alapján visszatérítés igényelhető.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az 1206/2001/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint, ha a közvetlen bizonyításfelvétel valamely személy meghallgatásával jár, a megkereső bíróság tájékoztatja a személyt arról, hogy a teljesítés önkéntes alapon történik. Nincsenek további követelmények.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A holland polgári eljárásjog szerint a bírónak kell a személyazonosságot ellenőriznie (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 177. cikke).

A bíró a tanúkat a vezetéknevük, utónevük, életkoruk, foglalkozásuk és lakóhelyük megadására kéri. Azt is megkérdezi tőlük, hogy valamilyen kapcsolatban állnak-e a felekkel (vérrokonság vagy házassági rokonság, foglalkoztatás).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A holland polgári eljárásjog alapján az eskütétel vagy az esküt helyettesítő nyilatkozat a meghallgatást megelőzően a bíró előtt történik. A tanú kijelenti, hogy a tanúvallomásában az igazat és csakis az igazat mondja. Azok a tanúk, akik szándékosan nem mondanak igazat, hamis tanúzást követnek el. A közvetlen bizonyításfelvétel a megkereső állam jogának megfelelően történik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Ha nemzetközi jogsegélykérelem során videokonferencia kerül alkalmazásra, arról a holland igazságszolgáltatás IKT támogatási csoportja (SPIRIT) intézkedik. Ők végzik el a technikai és logisztikai lebonyolítást.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Az illetékes hatóság tudja majd ezeket az információkat bekérni.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Bizonyításfelvétel videókonferencia útján - Ausztria

Az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában lévő, videokonferencia-berendezéssel rendelkező valamennyi helyszínen elérhető egy munkavállaló, aki a videokonferencia-berendezések felügyeletéért felel. Ez a személy tudja működtetni a videokonferencia berendezést és tehet kisebb kiigazításokat a beállításokon. Minden videokonferencia-berendezés össze van kötve egy központi egységgel, amely a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (Bundesministerium für Justiz – BMJ) informatikai osztályán található. A rendszergazdák az Ausztriában található valamennyi videokonferencia rendszert képesek onnan finomhangolni.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Ausztriában videokonferencia útján mindkét típusú bizonyításfelvétel lehetséges és megengedett. Az osztrák polgári eljárásjogot peres eljárások esetében a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zivilprozessordnung – ZPO), a nemperes eljárások esetében pedig a nemperes eljárásokról szóló törvény (Außerstreitgesetz – AußStrG) szabályozza. A bizonyításfelvétellel kapcsolatos rendelkezések a ZPO-ban (266–389. szakasz), az AußStrG-ben (16., 20. és 31–35. szakasz, részleges hivatkozással a ZPO-ra), valamint az eljárások egyes típusait szabályozó egyedi rendelkezésekben találhatók, így például az apasági eljárásokban való részvételi kötelességre vonatkozó 85. szakaszban. A vonatkozó nemzeti eljárásokat és jogi szabályozásokat részletesen ismertetjük az alábbi kérdésekre adott válaszokban, valamint a „Bizonyításfelvétel – Ausztria” adatlapon.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A ZPO 277. szakasza (peres eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (nemperes eljárások) szerint a videokonferencia felhasználható a bizonyításfelvételre, ennek megfelelően tehát a felek, a tanúk és a szakértők meghallgatására is.

Az igazságszolgáltatási rendszer Covid19-cel kapcsolatos támogatásáról szóló első törvény 3. szakasza (1. COVID-19-Justiz-Begleitgesetz) (Szövetségi Közlöny (BGBl.) I 16/2020, melynek módosítása a BGBl. I 224/2022-ben található) a polgári eljárásokban először tette lehetővé, hogy a felek beleegyezésével a felek vagy képviselőik fizikai jelenléte nélkül, a beszéd és a képek továbbítására alkalmas megfelelő kommunikációs technológia segítségével folytassanak le szóbeli eljárásokat és meghallgatásokat. Ez a rendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy az említett technológiát a bizonyítékok szóbeli tárgyaláson vagy azon kívül történő felvételére használják, abban az esetben is, ha a ZPO 277. szakaszában meghatározott feltételek nem teljesülnek, továbbá lehetővé teszi, hogy ezeken az eljárásokon olyan személyek is részt vegyenek, akiknek személyesen meg kellene jelenniük.

A rendelkezést a világjárványra válaszul vezették be azzal a céllal, hogy a legszükségesebbre csökkentsék a személyes érintkezést, és hogy a szóbeli eljárások során megelőzzék az olyan személyek közvetlen érintkezését, akik egyébként nem találkoznának egymással.

Az igazságszolgáltatási rendszer Covid19-cel kapcsolatos támogatásáról szóló első törvény (a BGBl. I 224/2022 által módosított BGBl. I 16/2020) 2023. június 30-án veszti hatályát.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A ZPO 277. szakasza (peres eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (nemperes eljárások) szerint a videokonferencia felhasználható a bizonyításfelvételre. Tárgyi akadályok azonban ezt kizárhatják, például ha a bizonyításfelvétel során igazolásokat vagy szemrevételezést alkalmaznak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A helyi bíróság az illetékességi területéről bárkit beidézhet, és videokonferencia útján meghallgathat. Ausztriában minden bíróságot, ügyészséget és börtönt legalább egy videokonferencia rendszerrel felszereltek.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Polgári ügyeket illetően az osztrák jogban nincsenek olyan általános adatvédelmi rendelkezések, amelyek a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítésére vonatkoznának. A rögzítéshez ezért valamennyi, a videokonferenciában résztvevő személy beleegyezése szükséges. Ez vonatkozik a közvetett bizonyításfelvételre, amelyet a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről szóló (EU) 2020/1783 rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően a megkeresett állam joga szerint kell elvégezni.

A közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelmet azonban a megkereső állam joga szerint kell benyújtani (a rendelet 19. cikkének (8) bekezdése). Amennyiben az a jog úgy rendelkezik, hogy a videokonferencia rögzítéséhez nem szükséges az érintett személyek beleegyezése, Ausztria szemszögéből ez elfogadható.

A videokonferencia útján lefolytatott meghallgatások főszabály szerint bármilyen videokonferencia-rendszerben rögzíthetők. Azokon a helyeken, ahol a bírósági tárgyalásokat általában rögzítik (így számos büntetőbíróságon), a meglévő technikai eszközök felhasználhatók a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatások rögzítésére. Minden más helyszínen a meghallgatás a megfelelő adathordozó üzembe helyezésével egyszerűen rögzíthető.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A rendelet 12. cikkének (2) bekezdése alapján a bizonyításfelvétel a megkeresett állam jogának megfelelően történik. A meghallgatásokat ezért német nyelven kell lefolytatni (egyes osztrák bíróságokon a horvát, a szlovén vagy a magyar nyelv is megengedett). A megkereső bíróság kérelmezheti, hogy a saját hivatalos nyelvét (vagy bármely más nyelvet) használják a bizonyításfelvétel iránti kérelmének teljesítésére irányuló különleges eljárás részeként. A megkeresett bíróság azonban elutasíthatja ezt a kérelmet, például akkor, ha jelentős gyakorlati akadályok miatt erre nincs lehetőség (a rendelet 12. cikkének (3) bekezdése).

b) A rendelet 19. cikkének (8) bekezdése alapján a megkereső bíróságnak a közvetlen bizonyításfelvételt a saját tagállamának joga szerint, tehát az e jog által megengedett hivatalos nyelvek egyikén kell elvégeznie. A 19. cikk (4) bekezdése alapján azonban Ausztria – mint a megkeresett tagállam – a bizonyításfelvétel feltételeként előírhatja saját nyelvének a használatát.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A közvetett bizonyításfelvétel tekintetében elsősorban a megkeresett bíróság felel a tolmácsok biztosításáért, függetlenül a rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti költségtérítéstől. Az érintett bíróságoknak azonban konstruktív módon együtt kell működniük (itt is, csakúgy mint más területeken).

A közvetlen bizonyításfelvétel tekintetében a rendelet 20. cikke szerint elsősorban a megkereső bíróság felel a tolmácsok biztosításáért. A 20. cikk (2) bekezdése szerint azonban a megkeresett tagállam köteles ehhez segítséget nyújtani.

Az arra vonatkozó döntést, hogy melyik államban kell tolmácsot keresni, és hogy a tolmácsoknak hol kell tartózkodniuk, az adott esetnek megfelelően kell meghozni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt Ausztriában ugyanolyan módon és ugyanolyan értesítési határidők mellett idézik be a videokonferencia útján történő meghallgatásra, mintha az ügyeben eljáró bíróságra idéznék be.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az internetprotokollon (IP) keresztül lefolytatott videokonferenciának nincs hívásdíja. ISDN vonalon keresztül folytatott videokonferenciák esetében a hívó feleknél ugyanúgy költségek merülnek fel, mint egy telefonhívásnál. Ezek a díjak eltérnek a felhívott berendezés helyszínétől függően.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ez elsősorban a megkereső bíróság feladata, amely a rendelet 19. cikkének (2) bekezdése alapján köteles tájékoztatást nyújtani, és amely az esetek többségében maga hívja fel az érintett személyeket a videokonferencián való részvételre. Ha az osztrák központi hatóság vagy egy osztrák bíróság azt észleli, hogy miközben a közvetlen bizonyításfelvételt előkészítették vagy lefolytatták, a rendelet 19. cikkének (2) bekezdését esetleg megsértették, a hatóságnak vagy a bíróságnak a megkereső bírósággal együttműködve, megfelelő módon biztosítania kell e rendelkezés betartását. Ausztriában a bírósági alkalmazottak az (EU) 2020/1783 rendelet alkalmazásáról szóló képzésen vesznek részt, és az Igazságügyi Minisztérium intranetén keresztül az „Útmutató a videokonferencia határokon átnyúló eljárások során való felhasználásához” című európai kiadványhoz is hozzáférnek.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Fényképes azonosító okmányt alkalmaznak a személy személyazonosságának ellenőrzésére. A személyazonosságot a meghallgatás során is ellenőrzik (a ZPO 340. szakaszának (1) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A felek eskütételére vonatkozó rendelkezések a ZPO 377. és 379. szakaszában, a tanú eskütételére vonatkozóak pedig a ZPO 336–338. szakaszában találhatók.

Mind a felek, mind a tanúk kötelesek esküt tenni. Míg a felek jogilag nem kényszeríthetők az eskütételre, a tanúkkal szemben szankciók alkalmazhatók, ha jogellenesen megtagadják az eskütételt (a ZPO 325. és 326. szakasza; a szankciók megegyeznek a vallomástétel megtagadására vonatkozó szankciókkal, vagyis pénzbüntetés vagy 6 hétig terjedő szabadságvesztés szabható ki).

A büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch – StGB) 288. szakaszának (2) bekezdése szerint az eskü alatt tett vagy megerősített hamis tanúvallomás, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt eskü más módon történő hamis letétele 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A hamis tanúzás egy esküt nem tett peres fél által nem tekinthető büntetendő cselekménynek. Azonban az a tanú, aki nem tett esküt, és hamis tanúvallomást tesz, 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető (az StGB 288. szakaszának (1) bekezdése).

A polgári perrendtartásról szóló törvény bevezető törvényének (Einführungsgesetz zur Zivilprozessordnung – EGZPO) XL. cikke szerint be kell tartani az 1868. május 3-i törvény rendelkezéseit (Birodalmi Törvénytár [RGBl.] 33. sz. [az eskü szövege és más alakiságok], lásd: https://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=rgb&datum=18680004&seite=00000067).

A ZPO 336. szakaszának (1) bekezdése és 377. szakaszának (1) bekezdése szerint azok a személyek, akiket korábban hamis tanúzás miatt elítéltek, illetve azok, akik még nem töltötték be a 14. életévüket, vagy akik éretlenségük vagy értelmi fogyatékosságuk miatt nem képesek az eskü természetének és jelentésének megfelelő megértésére, az eskütételre alkalmatlanok, ezért nem eskethetők fel.

A tanúk és a felek eskü alatt történő meghallgatására vonatkozó fenti rendelkezések nem alkalmazhatók a nemperes eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben (az AußStrG 35. szakasza).

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában lévő, videokonferencia-berendezéssel rendelkező valamennyi helyszínen elérhető egy munkavállaló, aki a videokonferencia-berendezések felügyeletéért felel. Ez a személy tudja működtetni a videokonferencia berendezést és tehet kisebb kiigazításokat a beállításokon. Minden videokonferencia-berendezés össze van kötve egy központi egységgel, amely a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium informatikai osztályán található. A rendszergazdák az Ausztriában található valamennyi videokonferencia rendszert képesek onnan finomhangolni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróságtól az alábbi információkra van szükség:

• IP-cím és/vagy ISDN-szám az országhívószámmal együtt,
• a megkereső bíróság azon alkalmazottjának neve, telefonszáma és e-mail-címe, aki technikai szempontból felel a távoli berendezésért.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Lengyelországban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) 12–14. és 19–21. cikkével összhangban a bizonyításfelvételre videokonferencia útján is sor kerülhet. A videokonferenciát a polgári perrendtartás (a továbbiakban: PP), különösen a PP 151. cikkének (2) bekezdése és 235. cikkének (2) bekezdése, a bírósági épületekben a polgári eljárásokban a távmeghallgatások során történő bizonyításfelvételhez használt műszaki berendezések és erőforrások típusairól, az ilyen típusú műszaki berendezések és erőforrások használatának módjairól, valamint a bizonyításfelvétel során készített feljegyzések tárolásának, sokszorosításának és másolásának módjáról szóló, 2024. március 11-i igazságügyi miniszteri rendelet (Jogi Közlöny, 2024, 357. tétel), valamint a távmeghallgatásokon való részvételhez szükséges programozási és hardverkövetelményekre vonatkozó műszaki szabványokról szóló, 2024. március 5-i igazságügyi miniszteri közlemény (Jogi Közlöny, Igazságügyi Minisztérium, 2024, 82. tétel) szabályozza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A lengyel jogban nincsenek ilyen jellegű korlátozások: a szakértők, a felek és a tanúk is meghallgathatók videokonferencia útján.

Az eljáró bíróság elrendelheti a távolról történő bizonyításfelvételt távmeghallgatás keretében, kivéve, ha ezt a bizonyíték jellege kizárja (a polgári perrendtartás 235. cikkének (2) bekezdése).

A Felek kifogást emelhetnek a tanúk tárgyalótermen kívüli távmeghallgatása ellen, legkésőbb az ilyen módon történő bizonyításfelvételre irányuló szándékról való tájékoztatást követő 7 napon belül. A kifogás sikeres benyújtása esetén a bíróság beidézi a tanút a tárgyalóterembe való személyes megjelenésre (a polgári perrendtartás 263. cikkének (1) bekezdése).

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A lengyel jog nem tartalmaz külön szabályokat a videokonferencia útján felvehető bizonyítékok típusainak a korlátozására vonatkozóan, hanem mindössze azt rögzíti, hogy a bizonyíték jellege nem zárhatja ki a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételt (a CCP 235. cikkének (2) bekezdése). A gyakorlatban ugyanis előfordulhat, hogy egyes bizonyítékok videokonferencia útján történő felvétele (pl. a szemrevételezés) teljes mértékben lehetetlen vagy aránytalanul nehéz lenne. Ezzel kapcsolatban a bíróság hozza meg a végső döntést.

Az elnöklő bíró elrendelheti, hogy a nyilvános meghallgatásra a távolról történő megtartást lehetővé tevő technikai berendezésekkel kerüljön sor (távmeghallgatás), feltéve, ha a meghallgatáson folytatandó tevékenységek jellege ezt nem zárja ki, és ha a távmeghallgatás biztosítja a Felek eljárási jogainak teljes körű védelmét és az eljárás megfelelő lefolytatását. Ebben az esetben a tárgyalóteremben a jegyző és a bírák vannak jelen, a meghallgatáson részt vevő többi személynek pedig nem kell jelen lennie a bíróság helyiségeiben. A tárgyalóteremben folytatott eljárási tevékenységekről készült kép- és hangfelvételt a meghallgatás távolról való részvételi szándékukat bejelentő résztvevői tartózkodási helyére, valamint az említett résztvevők tartózkodási helyéről az eljáró bíróság épületébe kell küldeni (a polgári perrendtartás 151. cikkének (2) bekezdése).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a meghallgatásra videokonferencia útján kerül sor, a meghallgatott személy és az eljárásban részt vevő egyéb olyan Felek, akik nem tartózkodnak a tárgyalóteremben, egy másik bíróság helyiségében vagy másik helyen tartózkodhatnak.

A távmeghallgatáson részt vevő, nem a bíróság helyiségében tartózkodó személynek tájékoztatnia kell a bíróságot a tartózkodási helyéről, és minden erőfeszítést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a lakóhelye szerinti feltételek összeegyeztethetők legyenek a bíróság méltóságával, és ne akadályozzák meg a bíróságot azon eljárási cselekmények lefolytatásában, amelyekben részt vesznek. Az ilyen tájékoztatás megtagadása esetén vagy ha e személy magatartása megalapozott kétségeket vet fel azon eljárási cselekmények megfelelő lefolytatását illetően, amelyekben távolról részt vesz, a bíróság e személyt beidézheti a tárgyalóteremben való személyes megjelenésre.

Az elnöklő bíró kérésére a távmeghallgatáson részt vevő személynek tájékoztatást kell nyújtania a tartózkodási helyéről és az őt kísérő személyekről.

A szabadságelvonás hatálya alatt álló személyek esetében a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársa, adott esetben az érintett személy képviselője, valamint adott esetben tolmács is részt vesz az eljárásban.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A meghallgatásról főszabály szerint hang- vagy kép- és hangrögzítő eszközzel készül jegyzőkönyv. Ebben az esetben a videokonferencia útján lebonyolított meghallgatást a bíróság is hivatalból rögzíti. Azonban ha a meghallgatásról csak írásban készül jegyzőkönyv (pl. ha a tárgyalóteremben nincsenek megfelelő berendezések), az ülésen – így a videokonferencia útján megtartott ülésen – lezajló eseményekről nem készül felvétel, hanem az eljárásról csupán jegyzőkönyvet készítenek. Ebben az esetben azonban a fél hangrögzítő eszközzel (pl. diktafon funkcióval rendelkező mobiltelefon segítségével) rögzítheti a meghallgatáson történteket. Ehhez nincs szükség a bíróság hozzájárulására, a félnek csupán tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy hangfelvételt kíván készíteni.

A tárgyalóteremben folytatott eljárási tevékenységekről készült kép- és hangfelvételt a meghallgatás távolról való részvételi szándékukat bejelentő résztvevői tartózkodási helyére, valamint az említett résztvevők tartózkodási helyéről az eljáró bíróság épületébe kell küldeni.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A 12–14. cikk szerinti meghallgatást főszabály szerint lengyel nyelven kell lefolytatni. A lengyel jog nem biztosít lehetőséget arra, hogy a lengyel bíróság előtti tárgyalást a lengyeltől eltérő nyelven folytassák le.

b) A 19–21. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság határozza meg, hogy a tárgyalást milyen nyelven folytassák le. Az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (4) bekezdésével összhangban azonban a lengyel központi szerv feltételül szabhatja, hogy a meghallgatást lengyel nyelven kell megtartani, vagy hogy lengyel nyelvű fordítást kell biztosítani. Ez különösen a rendelet 19. cikke (4) bekezdésének 2. albekezdésében említett helyzetre vonatkozik, azaz amikor valamelyik lengyel bíróság részt vesz a közvetlen bizonyításfelvételben.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A 12–14. cikk szerinti meghallgatás esetében a lengyel bíróság mint megkeresett bíróság biztosít tolmácsot. A szabályok nem határozzák meg, hogy a tolmácsnak hol kell tartózkodnia, kivéve abban az esetben, amikor a tolmácsot igénylő személy szabadságelvonás hatálya alatt áll (lásd a fenti 4. pontot).

A rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetében a megkereső bíróság biztosítja a tolmácsot. Azt is a megkereső bíróság dönti el, hogy hol tartózkodjon a tolmács a meghallgatás alatt. Az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (4) bekezdése értelmében a lengyel központi szerv előírhatja, hogy a tolmácsnak egy meghatározott helyen kell tartózkodnia.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

a) A 12–14. cikk szerinti szóbeli meghallgatás esetében a lengyel bíróság mint megkeresett bíróság a lengyel jog (pontosabban a polgári perrendtartás 131–147. cikke) szerinti idézés kézbesítésével – a gyakorlatban többnyire ajánlott levélben – értesíti a meghallgatandó személyt a meghallgatás időpontjáról és helyéről. Az értesítést legkésőbb az ülés tervezett időpontja előtt 7 nappal kell megküldeni. Ez a határidő kivételesen 3 napra csökkenthető (a polgári perrendtartás 149. cikke). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a meghallgatás időpontját körülbelül egy hónappal előre kell kitűzni. A bíróság az általa legmegfelelőbbnek ítélt egyéb módon (pl. telefonon vagy e-mailben) is tájékoztathatja az érintett személyt, ha azt az ügy gyorsabb elintézése érdekében szükségesnek ítéli. A polgári perrendtartás 149. cikke¹ értelmében a bíróság az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon idézheti be a feleket, tanúkat, szakértőket vagy más személyeket, ha ezt az ügy tárgyalásának felgyorsítása érdekében szükségesnek ítéli. Az ily módon történő idézés a perrendtartásban előírt joghatással bír, ha egyértelmű, hogy arról a 149. cikk (2) bekezdésében előírt határidőn belül értesítették a címzettet. Ezek a rendelkezések lehetővé teszik a PP 131–147. cikkében meghatározott, az idézés kézbesítésére vonatkozó módoktól eltérő módon történő idézést. Ezeket az egyéb módszereket azonban nem határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy a bíróság a törvényben meghatározott idézési módokon kívül minden lehetséges idézési módot alkalmazhat, például a telefonon (beleértve az SMS-t), telefaxon, e-mailben és egyéb módon történő kapcsolatfelvételt.

b) A 19–21. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetében a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről történő értesítésre vonatkozó kötelezettség a megkereső bíróságot terheli, amely e tekintetben a saját jogát alkalmazza. Ha a meghallgatás megszervezéséhez egy lengyel bírósággal való együttműködésre van szükség (pl. a bíróság meghallgatáson való részvételének a biztosítása vagy a videokonferenciához szükséges helyiségek és berendezések biztosítása érdekében), a megkereső bíróságnak a meghallgatás időpontjának meghatározásakor figyelembe kell vennie a lengyel oldalon rendelkezésre álló berendezések és személyzet elérhetőségét. Ez az elérhetőség jelentősen változó, és mindig eseti alapon kell megállapítani.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az (EU) 2020/1783 rendelet 22. cikkében rögzített szabályoknak megfelelően a lengyel bíróságok kérik az ott meghatározott költségek megtérítését, valamint a szakértői vélemények költségeinek a megelőlegezését. A videokonferenciával kapcsolatos egyéb költségeket Lengyelország viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső bíróság köteles tájékoztatni a meghallgatandó személyt arról, hogy a meghallgatásra csak önkéntes alapon, kényszerintézkedések alkalmazása nélkül kerülhet sor. Ha egy lengyel bíróság közvetlen bizonyításfelvételben vesz részt, biztosítékot kérhet arra vonatkozóan, hogy a meghallgatásra önkéntes alapon kerül sor (az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (2) és (4) bekezdése).

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bíróság a személyazonosságot, illetve a személyazonosságot és az állampolgárságot igazoló okmány alapján ellenőrzi az egyes személyek személyazonosságát. Ezek az okmányok a következők: lengyel állampolgárok esetében a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél; külföldi állampolgárok esetében az útlevél, az úti okmány vagy más olyan érvényes okmány, amely igazolja a személyazonosságukat, illetve a személyazonosságukat és az állampolgárságukat. A tanúk meghallgatása ezenkívül a személyükre és a felekkel való kapcsolatukra vonatkozó kérdésekkel kezdődik. Ugyanezek a követelmények vonatkoznak értelemszerűen azokra a személyekre is, akik olyan technikai berendezéseket használó meghallgatáson vesznek részt, amelyek lehetővé teszik a távközlő eszközök segítségével történő meghallgatást a bírósági helyiségen kívül.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Ha a 19–21. cikk alapján történő meghallgatások esetében a megkereső bíróság arról tájékoztatja a lengyel központi szervet, hogy a tanút eskü alatt kívánja meghallgatni, a központi szerv elkérheti az eskü szövegét. Ha az eskü ellentétes a lengyel jog alapelveivel, a központi szerv megtagadhatja a meghallgatáshoz való hozzájárulást, vagy kérheti a lengyel jogban használt eskü szövegének alkalmazását.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Ha a videokonferenciára lengyel bíróság, büntetés-végrehajtási intézet vagy előzetes letartóztatást foganatosító intézmény helyiségében kerül sor, ezek az intézmények speciális videokonferencia-szolgáltatásokat nyújtanak. A felelős személy elérhetőségeit a videokonferenciát megelőző technikai egyeztetés során közlik a megkereső bírósággal.

Az elnöklő bíró elrendelheti, hogy a szabadságától megfosztott személy csak távmeghallgatás keretében vegyen részt az eljárási tevékenységekben. Ebben az esetben a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársa, adott esetben az érintett személy képviselője, valamint adott esetben a tolmács távolról vesz részt a meghallgatáson. Ez a rendelkezés alkalmazandó értelemszerűen azokra a személyekre, akik külön rendelkezések alapján terápiás eljárás alatt állnak (a polgári perrendtartás 151. cikkének (4) bekezdése).

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Általában a lengyel jog szerint nincs szükség további információkra. Ha mégis szükség lenne további információkra (például a technikai feltételek lengyel bírósággal történő egyeztetésével kapcsolatban), azokat írásban, lengyel nyelven kell közölni, vagy mellékelni kell azok lengyel fordítását. A videokonferencia (távmeghallgatás) engedélyezett, feltéve, ha a tárgyaláson folytatandó tevékenységek jellege ezt nem zárja ki, és ha a távmeghallgatás biztosítja a felek eljárási jogainak teljes körű védelmét és az eljárás megfelelő lefolytatását. Ebben az esetben a tárgyalóteremben a jegyző és a bírák vannak jelen, a meghallgatáson részt vevő többi személynek pedig nem kell jelen lennie a bíróság helyiségeiben.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A portugál jog szerint a megkereső bíróság bírájának a videokonferencia útján meghallgatott személyektől közvetlenül, a megkeresett bíróság bírájának közreműködése nélkül kell a bizonyítást felvennie. Ez a szabály azokra a belföldi ügyekre vonatkozik, amelyekben videokonferencia útján történik meghallgatás. Ugyanez az eljárás alkalmazandó azokban a határokon átnyúló ügyekben is, amelyekben a megkereső tagállam bírósága a 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke alapján kéri a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

Másik lehetőségként a megkereső tagállam bírósága határokon átnyúló ügyekben a fenti rendelet 12–14. cikke alapján is kérheti a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

A bizonyítékok szakértőktől, tanúktól és felektől videokonferencia útján történő összegyűjtését szabályozó főbb nemzeti eljárási szabályok a következők:

Szakértők

Az intézmények, laboratóriumok vagy hivatalos szolgálatok szakértőit videokonferencia útján hallgatják meg a munkahelyükön (a portugál polgári perrendtartás – Código de Processo Civil – 486. cikkének (2) bekezdése).

Tanúk

A bíróság körzetén kívül lakó tanúk az audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések segítségével, valós időben is meghallgathatók a lakóhelyük szerinti bíróságon, önkormányzati vagy községi helyiségben vagy más középületben (a polgári perrendtartás 502. cikke).

A meghallgatás napján a tanúk azonosítják magukat a bizonyítást lefolytató létesítmény bírósági tisztségviselője vagy köztisztviselője előtt, ezt követően azonban a meghallgatást az ügyet tárgyaló bíró és a felek képviselői valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezés segítségével folytatják le, anélkül, hogy szükség lenne a bizonyítás helye szerinti bíró közreműködésére.

A nemzetközi vagy az európai jogi eszközök rendelkezéseinek sérelme nélkül a külföldön élő tanúkat valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések segítségével hallgatják meg, amikor a szükséges technológiai eszközök rendelkezésre állnak a lakóhelyükön.

A Lisszabon és Porto területéhez tartozó bíróságokon tárgyalt ügyekben nem tartanak meghallgatást valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések útján, ha a tanú az érintett nagyvárosi terület lakosa.

Azonban ha a bizonyítékot szolgáltató személy számára lehetetlen vagy rendkívüli nehézségekkel járna, hogy időben megjelenjen a bírósági meghallgatáson, a bíró a felek egyetértésével úgy rendelkezhet, hogy az ügy megfelelő eldöntéséhez szükséges magyarázat megadására telefonon vagy a bíróság és a tanúvallomást tevő személy közötti más közvetlen kommunikáció útján kerüljön sor, amennyiben a vizsgálandó vagy tisztázandó tények jellege összeegyeztethető ezzel az eljárással (a polgári perrendtartás 520. cikke).

Felek

A polgári perrendtartás 502. cikkében meghatározott, telekonferencia útján történő bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat az adott körzeten, az autonóm régiók esetében pedig az érintett szigeten kívüli lakóhellyel rendelkező felek tekintetében kell alkalmazni (a polgári perrendtartás 456. cikke).

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs meghatározva konkrét korlátozás. A portugál jog a tanúk, a felek és a szakértők videokonferencia útján történő meghallgatását engedi meg, a fent hivatkozott jogszabályok rendelkezései szerint.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Főszabály szerint az érintett személy videokonferencia útján történő meghallgatására a bíróságon kell sort keríteni. A hatósági szolgálatok szakértői azonban a munkahelyükön is meghallgathatók videokonferencia útján. A polgári perrendtartás – az 1. kérdésre adott válaszban hivatkozott – 520. cikkében meghatározott körülmények esetén a bíróság kivételesen olyan személyt is jogosult videokonferencián keresztül meghallgatni, aki nem a bíróságon tartózkodik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a videokonferencia útján megtartott meghallgatásokat a portugál polgári perrendtartás 155. cikkének rendelkezései szerint mindig rögzítik a bíróság meglévő hangrögzítő rendszerével.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha Portugália a megkeresett tagállam, a meghallgatás nyelve a körülményektől függően változik:

a) Ha a kérelmet az (EU) 2020/1783 rendeletének 12–14. cikke alapján nyújtják be, a portugál nyelv kerül alkalmazásra. Ha külföldi állampolgárokat kell meghallgatni, ők más nyelven is beszélhetnek, amennyiben nem tudnak portugálul. Ebben az esetben a megkereső bíróságnak a megkeresett bíróságot tájékoztatnia kell erről a tényről, hogy ez utóbbi a megkeresett bíróságon való megjelenésre tolmácsot tudjon hívni.

b) Ha a kérelmet az (EU) 2020/1783 rendeletének 19–21. cikke alapján nyújtják be, a megkereső bíróság tagállamának nemzeti jogszabályai által meghatározott nyelvet kell használni. Ha olyan személyeket kell meghallgatni, akik nem beszélik ezt a nyelvet, a megkereső bíróság a nemzeti jogszabályainak megfelelően tolmács jelenlétéről gondoskodhat a megkereső bíróságon. Ehelyett a megkereső bíróság a (megkeresett) portugál bíróságot is felkérheti, hogy a megkeresett bíróságon biztosítson tolmácsot.

Az a) és b) pontban említett minden olyan esetben, amikor a megkeresett tagállam bíróságán tolmácsot kell biztosítani, az (EU) 2020/1783 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a megkeresett bíróság a megkereső tagállam bíróságától kérelmezi a tolmácsnak járó díj kifizetését.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ezt az információt már megadtuk a 6. kérdésre adott válaszban.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A portugál jogban a meghallgatásra és a bírósági idézésre vonatkozó eljárásról alapvetően a portugál polgári perrendtartás 7. cikkének (3) bekezdése, 172. cikkének (5) és (6) bekezdése, 220. cikke, 247. cikkének (2) bekezdése, 251. cikkének (1) bekezdése, valamint 417., 507., 508. és 603. cikke rendelkezik.

Általánosságban a bíróság hivatalának felelőssége hivatalból értesíteni a tanúkat, a szakértőket, valamint a feleket és azok képviselőit arról, hogy a bíróság rendelkezése alapján mikor kötelesek megjelenni a bírósági eljárás során. A bíróság hivatala felel a tanú beidézéséért különösen akkor, ha a fél valamelyik tanú videokonferencia útján történő meghallgatását kéri.

A tanúk, szakértők és más segítő személyek (például tolmácsok vagy technikai tanácsadók) bírósági idézéséről szóló értesítéseket ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyben szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Az értesítések akkor is kézbesítettnek tekintendők, ha a címzett nem veszi át a levelet; a postai szolgálat kihordójának erről nyilvántartást kell vezetnie.

A fél bírósági eljárásban való megjelenésre vagy bizonyításfelvételre történő idézéséről szóló értesítéseket az érintett félnek címezve, ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyben szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Ebben az esetben ha a fél ügyvédet (advogado) bízott meg, vagy ha egyidejűleg ügyvéd és jogi ügyvivő (solicitador) is képviseli, az ügyvédet és a jogi ügyvivőt is értesíteni kell.

A 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet (Portaria) 25. cikke értelmében a felek képviselőit elektronikus úton értesítik. Az informatikai rendszer igazolja, hogy melyik napon állították ki az értesítést.

A jog nem határozza meg kifejezetten, hogy a meghallgatás előtt mennyi idővel kell elküldeni az értesítést. A fenti esetekben az értesítés a nyilvántartásba vételét vagy az elektronikus kiállítását követő harmadik napon tekintendő kézbesítettnek. Ha a harmadik nap nem munkanap, az értesítés az első azt követő munkanapon tekintendő kézbesítettnek. Gyakorlati okokból ezért a meghallgatás napjával kapcsolatosan legalább ezt az értesítési időt szükséges betartani, annak érdekében, hogy az értesítést szabályszerűen kézbesítettnek lehessen tekinteni.

Sürgős esetekben a tanúkat, a szakértőket, az egyéb segítő személyeket, valamint a feleket vagy azok képviselőit táviratban, telefonon vagy más hasonló távközlési módon is be lehet idézni (illetve az idézésük ilyen módon is törölhető). Az ügy nyilvántartásában mindig dokumentálják a telefonon keresztül történő kommunikációt, amit utólag valamilyen írásbeli formában is meg kell erősíteni.

Ha egy olyan személy, akinek meg kellett volna jelennie, nem jelenik meg, a távolmaradását magán a meghallgatáson vagy 5 napon belül köteles igazolni (a határidő 5 naptári napot jelent, azonban ha az utolsó nap nem munkanap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik).

A portugál jog a következő kényszerintézkedéseket írja elő a meg nem jelenés eseteire. Ha a tanú a szabályszerű értesítést követően nem jelenik meg, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírsággal sújtják, és a bíró elrendelheti az őrizet alatt történő megjelenését. Ezek a szankciók nem alkalmazandók, ha a tárgyalást a tanú távolmaradásától eltérő ok miatt elnapolják. Ha egy szakértő vagy más segítő személy nem jelenik meg a szabályszerű értesítést követően, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírságot szabnak ki rá. Ha a szabályszerű értesítést követően az egyik fél nem jelenik meg, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírsággal sújtják, és a megjelenés megtagadását a bíróság szabadon értelmezheti a bizonyítás céljából. Ezenkívül ha a bíróság úgy véli, hogy a megjelenés fél általi megtagadása ellehetetleníti a bizonyítási kötelezettség teljesítését, megfordíthatja a bizonyítási terhet.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videokonferencia alkalmazásáért nem számítanak fel költséget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ha az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikke alapján benyújtott kérelemben a portugál bíróság a megkereső fél, a meghallgatandó személyt postai úton idézi be a másik (megkeresett) tagállam megjelölt bíróságára, a 8. kérdésre adott válaszban említett valamelyik megfelelő módszer alkalmazásával. Erről a postai úton történő értesítési lehetőségről a 2007. november 13-i 1393/2007/EK rendelet 14. cikke rendelkezik. A meghallgatandó személyt az értesítésben tájékoztatják arról, hogy megjelenése önkéntes alapon történik.

Ha a portugál bíróság a megkeresett fél, a megkereső bíróság felelőssége értesíteni a meghallgatandó személyeket és tájékoztatni őket arról, hogy a megjelenésük önkéntes alapon történik.

A megkereső és a megkeresett bíróságok közötti kölcsönös megállapodás alapján a meghallgatandó személy értesítését, valamint a meghallgatás önkéntességéről való tájékoztatást a megkeresett tagállam bírósága is elküldheti. Erre a gyakorlatban attól függetlenül sor kerülhet, hogy a portugál bíróság a megkereső vagy a megkeresett fél.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatásra kitűzött időpontban a bírósági ügyintéző ellenőrzi, hogy a meghallgatandó személy jelen van-e, és erről tájékoztatja a meghallgatást lefolytató bírót, illetve a megkereső bíróságot, ha az közvetlenül folytatja le a meghallgatást.

Ha a meghallgatást portugál bíró folytatja le, amint az eljárás elkezdődött, de még mielőtt a személy vallomástétele megkezdődne, a következő lépések történnek: i. a vallomást tevő személy, tanú vagy szakértő a bíró előtt esküt tesz; ii. a bíró előzetes kérdéseket tesz fel a meghallgatandó személy azonosítása érdekében.

A meghallgatandó személy azonosítása érdekében a bíró előzetes kérdéseket tesz fel, ami az adott személy nevének, foglalkozásának, címének, családi állapotának és a bíró által a személyazonosításhoz szükségesnek tartott egyéb adatok megkérdezéséből áll.

A bíró a vallomás hitelességének értékelése érdekében azt is megkérdezi a meghallgatandó személytől, hogy valamelyik fél rokona, barátja vagy ellensége-e, és hogy közvetve vagy közvetlenül érdekelt-e az ügyben.

Ha az előzetes kérdések során a bíró megállapítja, hogy a tanú alkalmatlan a meghallgatásra, vagy hogy nem ezt a személyt kell meghallgatni, nem engedi meg, hogy a tanú vallomást tegyen. A tanú akkor alkalmatlan, ha annak ellenére, hogy semmilyen pszichológiai rendellenesség nem akadályozza, nincs meg a természetes (testi vagy szellemi) képessége a vallomástételre.

Az előzetes kérdések azt is lehetővé teszik a bíró számára, hogy kiszűrje azokat az alábbi eseteket, amelyekben a portugál polgári perrendtartás szerint a tanúk vagy a felek megtagadhatják a vallomástételt.

A portugál polgári perrendtartás 497. cikke szerint a következő személyek tagadhatják meg a vallomástételt (kivéve a gyermekek születésének vagy halálának bizonyítására irányuló eljárásokban):

1. felmenő ági rokonok a leszármazóikat érintő ügyekben, örökbefogadó szülők az örökbefogadott gyermekeiket érintő ügyekben és fordítva;
2. após vagy anyós a vejét vagy a menyét érintő ügyben és fordítva;
3. házastársak vagy volt házastársak a másik házastársat vagy volt házastársat érintő ügyekben;
4. bárki, aki házaspárokhoz hasonlóan együtt él vagy együtt élt az ügy bármelyik felével.

A bíró kötelessége tájékoztatni a fenti pontokban említett személyeket, hogy jogosultak a vallomástétel megtagadására.

Azokat a személyeket, akiket szakmai titoktartás, államtitok vagy köztisztviselői titoktartás köt, a titoktartás körébe tartozó tényekkel kapcsolatban fel kell menteni a vallomástétel alól. Ezekben az esetekben a bíró ellenőrzi a felmentés jogosságát, és ha azt szükségesnek tartja, az érintett személyeket felmenti a titoktartási kötelezettségük alól.

A felek kizárólag személyes körülményekkel kapcsolatban tehetnek vallomást. Polgári perben nem elfogadható, ha a fél vallomásának középpontjában olyan bűncselekmények vagy jogsértések állnak, amelyek tekintetében az adott fél terheltként szerepel egy büntetőügyben.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A portugál jog szerint:

• A bizonyítás felvétele előtt a bíró figyelmezteti a meghallgatandó személyt az eskütétel erkölcsi jelentőségére, arra, hogy köteles hű maradni az igazsághoz, valamint a hamis nyilatkozattétel szankcióira.
• Ezt követően a bíró felkéri a tanút a következő eskü letételére: „A becsületemre esküszöm, hogy a teljes igazságot, és csakis az igazságot mondom.”
• Az eskütétel megtagadása a vallomástétel megtagadásával egyenértékű; mindkettő, amennyiben a bíró a személyt ez alapján vádolná, a bíróság megsértéseként büntethető, kivéve ha indokolt volt.

Ha egy másik tagállam bírósága az (EU) 2020/1783 rendelet 19–21. cikke alapján videokonferencia útján közvetlenül vesz fel bizonyítást Portugáliából, a megkereső tagállam bíróságának a (megkeresett) portugál bíróságot a vallomást tevő személy következő azonosító adatairól kell tájékoztatnia: név, foglalkozás, cím, családi állapot és a személyazonosítás céljából általa szükségesnek tartott egyéb információk; arról, hogy milyen minőségben kell meghallgatni az adott személyt (például félként, tanúként, szakértőként vagy technikai tanácsadóként); az adott személy által beszélt nyelvről; és arról, hogy kell-e tolmácsot hívni a megkeresett bíróságra.

Ezekre az adatokra egyrészt azért van szükség, hogy a (megkeresett) portugál bíróság intézkedhessen a tolmács kirendelése érdekében, másrészt pedig azért, hogy ellenőrizhesse, hogy a meghallgatandó személy megjelent-e a videokonferencia kitűzött időpontjában.

Azonban mivel a portugál bíró nem avatkozik be az eljárásba, az esküt a megkereső tagállam bíróságának bírája előtt, videokonferencia útján kell letenni. Ez az előzetes kérdésfeltevésre is vonatkozik – amennyiben arra sor kerül –, valamint az alkalmassággal vagy a vallomástétel megtagadásával kapcsolatos ügyekre, illetve a tanúk vallomástétel alóli felmentésére is; az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (8) bekezdésével összhangban mindez a megkereső bíróság bírájának hatáskörébe tartozik, a megkereső tagállam polgári eljárásjogának megfelelően.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A megkereső és – miután a központi hatóság azonosította – a megkeresett bíróságnak a videokonferencia beütemezése érdekében közvetlen kapcsolatot kell létesítenie egymással, valamint egyeztetniük kell az előzetes teszt időpontját is.

Gyakorlati okokból, amikor csak lehetséges, előnyösebb a tesztet a tanú értesítése előtt lefolytatni; e célból a teszt napját olyannyira előre kell ütemezni, hogy elegendő idő maradjon a tanú időben történő értesítésére.

A teszt napján, valamint a videokonferencia útján történő meghallgatás időpontjában mindkét bíróságon jelen kell lennie egy informatikusnak, egy távközlési technikusnak vagy egy megfelelő tudással rendelkező bírósági tisztségviselőnek.

Portugáliában a Pénzgazdálkodási és Igazságügyi Infrastrukturális Intézetnél (Instituto de Gestão Financeira e Estruturas da Justiça – IGFEJ) külön csoport áll rendelkezésre a bírósági videokonferenciák lefolytatására.

Szervezési okokból az IGFEJ-t lehetőség szerint három nappal előre kell értesíteni a teszt és a meghallgatás időpontjáról. Ez lehetővé teszi az IGFEJ számára, hogy ellenőrizze a videokonferenciához szükséges műszaki feltételek meglétét, hogy azonnal közbelépjen, ha a bíróságok között valamilyen kommunikációs probléma lép fel, valamint hogy nyomon kövesse a videokonferencia-teszteket.

Videokonferenciák másik tagállamban történő megszervezése valamely portugál bíróság kérésére

A (megkereső) portugál bíróságnak először meg kell kérnie az IGFEJ-t, hogy teremtse meg a videokonferenciához szükséges műszaki feltételeket, hogy a bíróságok közötti kommunikációs probléma esetén lépjen közbe annak elhárítása céljából, valamint hogy kövesse nyomon a videokonferencia-teszteket.

A műszaki problémák elhárítása érdekében a portugál bíróság megkéri a megkeresett tagállam bíróságát, hogy a videokonferencia-szolgálatukon ők is nevezzenek ki egy felelős személyt a teszt nyomon követésére és/vagy arra, hogy a portugál technikusokkal együttműködve biztosítsák a szükséges műszaki segítséget.

Megkereső félként a portugál bíróságok gyakran kérik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH (Európai Igazságügyi Hálózat) portugál kapcsolattartójának a segítségét, aki közvetlenül kapcsolatba lép a megkeresett bírósággal a teszt és a videokonferencia beütemezése céljából. Ha műszaki problémákra hívják fel a figyelmét, a kapcsolattartó közvetlenül megkeresi minden érintett tagállam videokonferenciáért felelős csoportját, és megkéri őket a szükséges kapcsolatok létrehozására és a szükséges technikai módosítások elvégzésére, valamint megszerzi tőlük a szükséges információkat, majd ennek megfelelően tájékoztatja a részt vevő bíróságokat. Ez lehetővé teszi a nyelvi korlátok leküzdését és a videokonferencia sikeres lefolytatását.

Videokonferenciák portugál bíróságon történő megszervezése egy másik tagállam kérésére

Portugáliában az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikke értelmében az Igazságügyi Főigazgatóság (Direcção-Geral da Administração da Justiça – DGAJ) a másik tagállamból származó kérelmek átvételéért és elfogadásáért felelős központi hatóság. A kérelem elfogadása után a DGAJ közli a megkereső tagállam bíróságával, hogy a videokonferencia melyik (megkeresett) portugál bíróságon kerül lefolytatásra. Miután ez megtörtént, a megkereső és a megkeresett bíróságoknak közvetlenül egymással kell megállapodniuk először a teszt, majd a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatás időpontjáról.

Központi hatóságként a DGAJ az esetleges technikai problémák elhárítása érdekében elősegíti a közvetlen kapcsolattartást a megkereső és a megkeresett bíróságok között, valamint az IGFEJ videokonferenciák támogatásáért felelős csoportjával. Ezenkívül a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH portugál kapcsolattartója is elősegítheti a szükséges kapcsolatok megteremtését, amennyiben erre felkérik.

A közvetlen kapcsolatokon keresztül a bíróságok lefoglalják a videokonferencia-termet, és mind a megkereső, mind a megkeresett bíróságon kijelölik az alkalmazottakat a technikai kapcsolat létrehozása és a videokonferencia nyomon követése céljából. Portugáliában rendszerint egy megfelelő tudással rendelkező bírósági tisztségviselőt választanak, akihez lehetőleg a portugál bíróság informatikusa csatlakozik.

Ha a videokonferencia-kapcsolatot az interneten keresztül hozzák létre, azt mindenképp Portugáliában kell megtenni. Ennek érdekében a portugál bíróság előre megkéri az IGFEJ-t a külső kapcsolat létrehozására.

Ha a videokonferenciát telefonvonalon (ISDN) keresztül folytatják le, a portugál bíróságokkal való kapcsolat más tagállamok bíróságairól is létrehozható.

Technikai probléma esetén a portugál bíróság informatikusa vagy az IGFEJ valamely technikusa szükség szerint segítséget nyújthat.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia iránti kérelem benyújtásakor a megkereső bíróságnak az (EU) 2020/1783 rendelethez mellékelt L. formanyomtatvány 12. mezőjében jeleznie kell, hogy a szintén a rendelethez mellékelt N. jelű formanyomtatványban meghatározott távközlési technológia segítségével kíván bizonyítást felvenni. Az N. jelű formanyomtatványban a következő információkat kell rögzíteni:

1. A megkereső bíróság által használt videokonferencia-berendezés műszaki adatai:

• az alkalmazott kommunikációs protokoll (például H.323, H.320),
• videoprotokollok (például H.261, H.263 és H.264),
• audioprotokollok (például G.711a, G.711u G.722, G.729),
• szükség esetén a tartalommegosztó protokoll (például H.239 vagy BFCP [SIP]),
• biztonság: H.235 és a vonatkozó, támogatott adattitkosítás,
• maximális támogatott sávszélesség,
• különálló MCU (konferenciavezérlő) vagy átjáróberendezés,
• MCU vagy átjáró esetén az, hogy rendelkezik-e automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszerrel (IVR).

2. A bíróság ISDN és/vagy nyilvános IP kapcsolati adatai.

A videokonferencia műszaki adatai a következők:

alkalmazott kommunikációs protokoll: H.323,

biztonság: H.235 AES,

maximális támogatott sávszélesség: 256 kbps

3. A bizonyításfelvétel előtti videokonferencia-teszt beütemezésére irányuló kérelem.

4. Azon személy neve és közvetlen (telefon, fax és e-mail) elérhetősége, aki a videokonferencia alatt támogatást nyújt (lehetőleg egy bírósági tisztségviselő és egy olyan informatikus vagy távközlési technikus, aki támogatást nyújt a bíróságnak).

5. Az ISDN- vagy internetkapcsolat helyett, valamint a hálózati és a tűzfalbeállításokból eredő kommunikációs korlátozások leküzdése érdekében a bíróságokon telepített berendezések a videokonferencia-kapcsolat létrehozásához lehetővé teszik az olyan platformok használatát, mint a Webex, a Zoom, a Teams vagy a Skype.

Ebben az esetben a videokonferencián részt vevő bíróságoknak előre meg kell állapodniuk arról, hogy melyik platformot fogják használni, mivel a portugál bírósági tisztségviselőnek meg kell kérnie a helyi informatikust, hogy telepítse a szükséges szoftvert a videokonferencia-berendezésre.

Minden esetben előzetesen kérni kell egy kapcsolódási tesztet annak ellenőrzésére, hogy szükség van-e műszaki beavatkozásra.

Kapcsolódó linkek

Polgári perrendtartás

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1783 rendelete (2020. november 25.)

Megjegyzés

A jelen tájékoztatóban található információk nem kötik az EIH kapcsolattartó pontokat, a bíróságokat, valamint az egyéb intézményeket és hatóságokat. Továbbra is el kell olvasni a hatályos jogszabályokat. A jogszabályokat rendszeresen frissítik, értelmezésüket pedig az ítélkezési gyakorlat is alakítja.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Bár a szlovák jog nem tartalmaz a megkereső tagállam bíróságának részvételével történő bizonyításfelvételt lehetővé tevő kifejezett szabályozást, nincs olyan rendelkezés, amely ezt megakadályozná. Az eljárási szabályok szerint a bíróságok a bizonyítási eljárást a tárgyalás keretében, valamint ha lehetséges, tárgyaláson kívül is lefolytathatják (a polgári perrendtartásról szóló törvény [Civilný sporový poriadok] 188. szakasza). A bíróság a felek hozzájárulásával videokonferencia vagy más távközlési technológia útján is tarthat meghallgatást. (A polgári perrendtartásról szóló törvény 175. szakasza). A feleknek főszabály szerint joguk van jelen lenni a bizonyításfelvétel alatt.

A videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre nem vonatkozik külön eljárás (a fent leírtakon kívül). Ezért kizárólag a bizonyításfelvételről szóló rendelet (Nariadenie o výkone dôkazu), a polgári perrendtartásról szóló törvény és a bíróságok igazgatási és titkársági szabályzata (Spravovací a kancelársky poriadok pre súdy) alkalmazandó (2015-ben a kerületi bíróságokra (okresné súdy), a regionális bíróságokra (krajské súdy), a különbíróságra (Špeciálny súd) és a katonai bíróságokra (vojenské súdy) vonatkozó igazgatási és titkársági szabályzatról szóló 2005. november 11-i 543. sz. szlovák igazságügyi minisztériumi rendelet).

Minden más kérdést az érintett bíróságoknak az EIH segítségével, egymás között megállapodva kell megoldaniuk.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A szlovák jog nem korlátozza, hogy milyen személyek hallgathatóak meg videokonferencia útján. A polgári perrendtartásról szóló törvény 187. szakasza szerint bizonyítékként szolgálhat minden, ami hozzájárulhat az ügy megfelelő tisztázásához, és amit jogszerűen szereztek be. Különösen feleket, tanúkat és szakértőket lehet meghallgatni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 203. szakasza értelmében a bizonyításfelvétel során be kell tartani a minősített adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettséget.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 38. szakasza szerint a bíróság köteles figyelembe venni a kiskorú felek véleményét. A bíróság a kiskorú véleményét a gyermek törvényes képviselőjén vagy az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságon keresztül, illetve a kiskorú meghallgatása útján állapítja meg, amelyre a szülők jelenléte nélkül is sor kerülhet. A konkrét korlátozások nyilvánvalóan a gyermek életkorától és a bíróság által a meghallgatásra kiválasztott módszertől függnek.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek ilyen korlátozások, a szóban forgó bizonyításfelvétel természetéből adódó korlátoktól eltekintve (videokonferencia útján nem lehet házkutatást tartani stb.).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyításfelvétel általában meghallgatás keretében megy végbe (a polgári perrendtartásról szóló törvény 188. szakasza), a meghallgatásokra pedig általában bírósági épületben kerül sor (a bíróságok igazgatási és titkársági szabályzatának 35. szakaszával együtt értelmezett 25. szakasza). Technikai okoknál fogva nehézkes lenne egy megbeszélést másutt lefolytatni.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A videokonferencia-berendezés a videokonferenciák rögzítésére is képes. A polgári perrendtartásról szóló törvény 175. szakaszában rögzített feltételek szerint azonban videokonferencia útján kizárólag a felek hozzájárulásával kerülhet sor szóbeli meghallgatásra. A hangfelvételt az ügy dossziéjának részét képező adathordozón tárolják.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ez a kérdés nem kifejezetten a külföldön vagy videokonferencia útján történő bizonyításfelvételről szól. A 12–14. cikk szerinti meghallgatásokra vonatkozó általános szabályok szerint Szlovákiában a bírósági meghallgatásokat mindig az ország hivatalos nyelvén folytatják le, amihez szükség esetén tolmácsot biztosítanak.

Ha valamely bíróság a 19. és a 20. cikk alapján közvetlenül folytatja le a bizonyításfelvételt, azt a saját nyelvén teszi.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a meghallgatásra a 12–14. cikkel összhangban videokonferencia útján kerül sor, és tolmácsolásra van szükség (pl. a bíróság egy Szlovák Köztársaságban élő francia személyt hallgat meg), a szlovák bíróság tolmácsot biztosít, a rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban azonban a megkereső bíróságtól költségtérítést kér ezzel kapcsolatban. Ha a videokonferenciára a 19. cikk szerint kerül sor, a központi hatóság megállapodik a megkereső bírósággal a vonatkozó feltételekről, és javasolja, hogy a megkereső bíróság szükség esetén biztosítson tolmácsot. A szlovákiai tolmácsok megtalálhatók a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a weboldalán.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. A meghallgatások lefolytatására, valamint a tanúk és felek idézésére vonatkozó általános szabályok alkalmazandóak. A bíróság általában meghallgatás keretében folytatja le a bizonyításfelvételt (a polgári perrendtartásról szóló törvény 188. szakasza), és a bírósági meghallgatásra szóló idézést megfelelő időben kell kézbesíteni ahhoz, hogy rendelkezésre álljon a meghallgatásra való felkészülés tekintetében a jogszabályokban előírt időtartam. Az idézésre vonatkozó követelményeket a bíróságok igazgatási és titkársági szabályzata 46. szakaszának (3) bekezdése szabályozza. A meghallgatásra szóló idézést „főszabály szerint legalább öt nappal a meghallgatás időpontja előtt” kell kézbesíteni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 178. szakaszának (2) bekezdése).

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A szlovák bíróságok nem számítanak fel díjat videokonferencia tartásáért.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. Főszabály szerint a bíróságnak a meghallgatás kezdetekor tájékoztatnia kell az érintett személyt az eljárási jogairól és kötelezettségeiről, kivéve, ha az adott személyt ügyvéd képviseli, vagy ha a peres fél az állam, valamely hatóság vagy egy jogi végzettséggel rendelkező személy által képviselt jogi személy (a polgári perrendtartásról szóló törvény 160. szakasza).

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A videokonferenciák tekintetében a szlovák jog nem tartalmaz külön rendelkezéseket ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A konkrét eljárást az érintett bíróságok eseti megállapodásban döntik el. A meghallgatott személy személyazonosságának ellenőrzésére vonatkozó általános rendelkezések (a polgári perrendtartásról szóló törvény 200. szakasza) nyilvánvalóan alkalmazandók. [A bíróság] a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél alapján ellenőrzi az adatokat. A meghallgatás kezdetekor meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint minden olyan körülményt, amely hatással lehet a tanú szavahihetőségére (családi kapcsolatok stb.).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A szlovák jog kizárólag büntetőügyekben tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket, polgári eljárásban nem.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 196. szakaszának (2) bekezdése alapján azonban a bíróságok minden egyes meghallgatás elején tájékoztatják a tanúkat a tanúvallomások jelentőségéről, a tanúk jogairól és kötelezettségeiről (arról, hogy az igazat kell mondaniuk, és semmit nem szabad eltitkolniuk), valamint a hamis tanúzás büntetőjogi következményeiről.

Ha a megkereső bíróság a saját jogának megfelelően a tanú, a szakértő vagy a fél eskü alatt történő meghallgatását kéri, az nem minősül a szlovák közrenddel (ordre public) ellentétesnek. Az eskü szövege a nemzetközi magánjogról és eljárásjogról szóló törvényben található (a 97/1963. sz. törvény 58b. szakasza).

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Minden szlovák bíróság rendelkezik olyan ügyintézővel, akit meg lehet keresni a videókapcsolat tesztelésének, a meghallgatás napjának stb. megszervezése céljából. Az ügyintézők megfelelő képzésben részesülnek a videokonferencia-berendezések működtetése tekintetében. Bármilyen probléma esetén az adminisztratív alkalmazott a bírósági technikussal kapcsolatba tud lépni, és intézkedhet a technikus jelenlétéről a meghallgatás napján.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróság berendezésével való kapcsolat létrehozásához szükséges technikai információkra és adott esetben a tolmácsra vonatkozó információkra van szükség.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Mindkét eljárás lehetséges. A megkeresésben egyértelműen meg kell jelölni, hogy a megkereső bíróság melyik eljárás lefolytatását kéri.

Ha a megkeresés a rendelet 12–14. cikke alapján nyújtották be, a bírósági eljárásról szóló törvény bizonyításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a meghallgatásra.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Polgári és kereskedelmi jogi ügyekben nincsenek ilyen jellegű korlátozások. A tanúk, szakértők és felek videokonferencián keresztül is meghallgathatók.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek ilyen korlátozások.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nincsenek.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Bár a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatások rögzítése nem tiltott, a szükséges felszerelés nem minden bíróságon áll rendelkezésre. Erről a megkeresés benyújtásakor külön érdeklődni kell.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a megkeresést a 12–14. cikk szerint nyújtották be, a meghallgatás finn vagy svéd nyelven kerül lefolytatásra. A 19–21. cikk alapján történő közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság választja meg az alkalmazandó nyelvet.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A 12–14. cikk szerinti megkeresés esetén a megkereső és a megkeresett bíróság megállapodhat a tolmácsok szervezéséről és alkalmazásáról. A 19–21. cikk szerinti megkeresés esetén maga a megkereső bíróság felelős a tolmácsok toborzásáért és kirendeléséért.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Ha a megkeresést a 12–14. cikk alapján nyújtották be, a megkeresett bíróság a meghallgatásra vonatkozó írásbeli idézéseket küld. Célszerű legalább két-három hetet hagyni az értesítéstől a meghallgatás időpontjáig. A 19–21. cikk szerinti megkeresés esetében a szükséges intézkedéseket a megkeresett bíróság teszi meg.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Ha egy személyt a rendelet 12–14. cikkének megfelelően videóberendezéssel rendelkező bíróságon hallgatnak meg, a videokonferencia használata általában nem jár külön költségekkel. Ha egy személyt a 19–21. cikknek megfelelően bíróságon kívül hallgatnak meg, a videokonferencia költségeit a megkereső bíróságnak kell viselnie.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A 19. cikk (2) bekezdése értelmében a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell az érintett személyt arról, hogy a meghallgatás önkéntes.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A 12–14. cikk szerinti megkeresés esetén a megkeresett bíróságnak meg kell állapítania a meghallgatandó személy személyazonosságát, és azt adott esetben személyazonosító okmánya vagy útlevele alapján ellenőriznie kell. A 19–21. cikk szerinti megkeresés esetén a megkereső bíróságnak magának kell ellenőriznie a meghallgatandó személy személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 19–21. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvételre nem vonatkoznak az eskütételre vonatkozó különleges követelmények. Az eskütétel a tanút meghallgató bíróságot szabályozó jogszabályoknak megfelelően történik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A megkeresett bíróságnak erre a célra meg kell jelölnie egy kapcsolattartó személyt.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

– A megkereső bíróságnak meg kell adnia mind a technikai előkészületekkel, mind az egyedi (jogi) kérdésekkel foglalkozó kapcsolattartó személy nevét.

– A megkeresésben fel kell tüntetni annak a kapcsolattartónak az elérhetőségét (e-mail és/vagy telefonszám), akin keresztül a meghallgatás során is felveszik a kapcsolatot, például a videókapcsolat problémái esetén.

– Ha az országok között időzóna különbség van, a megkeresésben fel kell tüntetni, hogy a meghallgatásra megadott időpont a megkereső államban vagy a megkeresett államban érvényes időpont.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül a tagállam bírósága által.

A polgári vagy kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvételről szóló EK rendeletről (a bizonyításfelvételről szóló rendelet) szóló (2003:493) sz. törvény 5. szakasza értelmében a bizonyításfelvételt a körzeti bíróságok végzik, és a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv bizonyításfelvételre vonatkozó rendelkezéseit (a törvény 35. fejezetének, 8-11. szakasza) alkalmazni kell, kivéve, ha a rendelet másként rendelkezik

Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a bizonyításfelvételről szóló rendelet nem alkalmazható, más törvényekben, például a külföldi bíróság részére történő bizonyításfelvételről szóló (1946:816) sz. törvényben találhatóak rendelkezések.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Bármelyik, az ügyben meghallgatandó fél meghallgatható videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek külön korlátozások előírva.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyításfelvételt a körzeti bíróságok folytatják le. Ezen kívül nincsenek külön korlátozások előírva.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett és a berendezések rendelkezésre állnak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A meghallgatást svéd nyelven kell lefolytatni, de a bíróság alkalmazhat tolmácsot.

b) Ez a megkereső állam szabályozásától függ.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A Svédországban lefolytatott meghallgatások esetében a svéd bíróság dönt arról, hogy tolmács részvétele szükséges-e, és milyen módon.

b) A megkereső bíróság szükség esetén a kormányhivatal (a bzonyításfelvételről szóló rendelet szerinti központi hatóság) segítségét kérheti a tolmács megtalálásához. A kormányhivatal és a megkereső bíróság megállapodhatnak arról, hogy a tolmács miként vegyen részt a meghallgatásban (a bizonyításfelvételről szóló rendelet 20. cikkének (2) bekezdése).

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

a) A megkeresett bíróság küldi ki az idézést a meghallgatandó személynek. Az idézésben meghatározásra kerül az időpont és a hely. Noha nincsenek az azzal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó követelmények, hogy a meghallgatás napjának kijelölésekor mennyi idő kell hagyni a meghallgatásig, az idézett személy számára elegendő időt kell hagyni („észszerű tájékoztatás”), hogy eleget tegyen az idézésnek.

b) Ez a megkereső állam szabályozásától függ.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Amennyiben a svéd bíróság kéri, a megkereső bíróságnak fedeznie kell a szakértők és tolmácsok költségét, a különleges eljáráson alapuló végrehajtási kérelem eredményeként felmerülő költségeket, valamint a távközlési technológia, mint például a videokonferencia, illetve telekonferencia költségeit (vö. a bizonyításfelvételről szóló rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével, valamint a 12. cikkének (3) és (4) bekezdésével).

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső bíróság feladata az érintett személyt tájékoztatni a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének megfelelően történő bizonyításfelvétel önkéntes voltáról.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Ebben a vonatkozásban nincs külön szabályozott eljárás a személyazonosság ellenőrzésére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Általános szabályként az esküre vonatkozó nemzeti szabályozás alkalmazandó, a 19. cikk alkalmazására nem vonatkozik külön feltétel vagy tájékoztatási kötelezettség.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Minden bíróság foglalkoztat olyan alkalmazottakat, akik a videokonferencia berendezést működtetni tudják.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Rendes körülmények között nincs szükség további információra.